Linux-rendszermag HOGYAN

1.1. FIGYELMEZTETÉS

A megszokott ipari gyakorlatban van egy nyomkövető/hibakereső PC, egy teszt PC és a munkára használt PC. Senki sem dolgozik egyből a munkára használt PC-n, először mindig a hibakereső, majd a teszt PC-n kísérletezünk. Erre a különböző egyéni képzettség, illetve a betanulási idő miatt van szükség. A számítógép hardvere nagyon modern technológia, akárcsak az űrsikló, a kockázatok nagyon összetettek, képes váratlanul meghibásodni. Annak ellenére, hogy törekszünk eme dokumentum frissen tartására valamint az összes parancsot ellenőrizzük, nagyon ajánlott a szakértelmedet először egy gyakorló PC-n kipróbálni, mielőtt egy "ÉLES" gépen alkalmaznád azt. Pontosítsd szakértelmed és élesítsd tudásod először egy tesztgépen futtatott Linuxon. Amikor minden működik, akkor válts át a "munkagépre", fokozott óvatossággal. Ha elrontod a tesztgépet veszélyes parancsok használatával, ezekből a hibákból is tanulni fogsz. Először nagyon beképzelten fogsz dolgozni a tesztgépen. A legtöbb vállalat régi PC-ket szerez, amiket tesztgépnek használnak. Kérünk értsd meg, nincs garancia erre a dokumentumra, viszont megteremtheted a saját garanciád azzal, hogy ellenőrzöd ezt a dokumentumot a tesztgépeden vagy az otthoni PC-n (alacsonyabb kockázati tényezők mellett). (Készítsd el a saját garanciájú dokumentumodat, és akaszd ki a falra a számítógéped közelében!!)

1.2. Magyar fordítás

Az eredeti fordítást (v0.9) Vámosi Zoltán készítette (1997). Újrafordította (v6.3) Szíjjártó László (2003.07.28). Frissítette (v7.3) és a lektorálta Daczi László (2003.11.21).

2.1. Előkészületek

Mielőtt lefordítanád a rendszermagot, jó ötlet a rendszer biztonsági mentése. Ha még eddig nem mentetted volna el, akkor most tedd meg. Kereskedelmi forgalmazású mentőprogramokat is használhatsz, mint a BRS Backup-Recovery-Software (ugyanezen az oldalon nyílt forrású/szabad felhasználású mentőprogramokat is találsz, a "Backup and Restore Utility" menüpont alatt felsorolva). A biztonsági mentés csak egy ajánlat, nem előírás annak elkészítése a Linux-rendszermag fordítása előtt.

2.2. A rendszermag kisebb fejlesztése

Ha már fordítottál rendszermagot, és fel akarod fejleszteni a következő fejlesztési szintre (patch level), akkor egyszerűen másold be a meglévő beállítófájlt és használd fel újra. (Például: ha a 2.4.19-es rendszermagot már fordítottad, és a 2.4.20-ra akarsz fejleszteni.)

A kisebb fejlesztésekhez: Ez a lépés időt spórolhat, ha fel akarod használni a régi beállításokat. Amikor telepíted a rendszermagot, a konfigurációs fájlt általában a /boot könyvtárba rakod. A .config fájlt ne .config.save néven mentsd el, mivel a "make mrproper" ki fog törölni minden .config* fájlt! Tehát használhatod a meglévő beállítófájlt:

bash# mkdir /usr/src/kernelconfigs bash# cp /usr/src/linux/.config /usr/src/kernelconfigs/.config.save bash# cp /usr/src/linux/.config /usr/src/linux/configs/.config.save # Különösen biztonságos bash# cp /boot/config* /usr/src/linux/configs/ # Különösen biztonságos bash# cp /boot/config-2.4.18-19.8.0 /usr/src/linux/.config

Esetleg egy másik módszer - átmásolható a .config fájl a régi rendszermag-forrásfából az újba.

bash# ls -l /usr/src/lin* # You can see that /usr/src/linux is a soft link bash# cd /usr/src/linux bash# cp ../linux-old-tree/.config . # Például cp ../linux-2.4.19/.config .

vagy még egy módszer - használható a "make oldconfig" parancs is, ami alapértelmezésként felhasználja a meglévő ./.config fájlt a beállítás kérdéseihez.

FIGYELEM: ha nincs elég szabad hely az /usr/src alatt, akkor bármely partícióra kicsomagolható a rendszermag forrása, ahol van elég tárhely (például a /home-ra). Ez azért van, mert a rendszermag fordítása sok szabad helyet igényel az objektum-fájlok, mint a *.o, számára. Ezért az /usr/src/linux könyvtárnak egy szimbolikus hivatkozásnak (soft link) KELL lennie, ami arra a könyvtárra mutat, ahol a forrás van.

Ezek után lásd a következő részt, a programfordításról és a telepítésről.

2.3. Az új kiadás változásai: dokumentáció

Ha letöltötted az új rendszermag forrását, olvasd el a következő fájlokat az /usr/src/linux/Documentation könyvtárban

• Changes: ebben olvashatók a minimális követelmények valamint néhány megjegyzés

• kernel.txt: ebben van a "Linux-rendszermag magyarázata"

• Olvasd el az összes *.txt fájlt az /usr/src/linux/Documentation könyvtárban, de legfontosabbak a kernel*.txt fájlok.

2.4. A türelmetleneknek

1. Csomagold ki a forrást

2. cd /usr/src/linux; mkdir /usr/src/kernelconfigs ; cp /usr/src/linux/.config /usr/src/kernelconfigs/.config.save; make clean; make mrproper; make clean; cp /usr/src/kernelconfigs/.config.save .config # Akkor, ha újra akarod használni a beállítófájlt ??

3. Opcionális - másold át a konfigurációs fájlt: átmásolhatod a beállítófájlt a régi rendszermag-forrásfából az újba (időt spórolhat, ha a régi beállításokat akarod használni).

4. make xconfig # Szebb, de korlátai vannak; csak "X" alatt fut

5. make dep

6. Adj egy egyedi nevet az új rendszermagnak - szerkeszd az /usr/src/linux/Makefile fájlt és az EXTRAVERSION bejegyzést

7. nohup make bzImage

8. "make modules" és "make modules_install"

9. ...és elmehetsz vacsorázni vagy le is fekhetsz (szép Linuxos álmokat!), majd amikor visszajössz a rendszer kész! Nézd meg a naplófájlt a "less nohup.out" paranccsal.

10. make install # Ez "NEM ajánlott" - használd a "cp /usr/src/linux/arch/i386/boot/bzImage /boot/bzImage.myker" parancsot

    Másold át a System.map fájlt a /boot könyvtárba: # cp System*.map* /boot/

    Másold át a rendszermag konfigurációs fájlt (az általad kiválasztott opciókat). Nem elengedhetetlen, de később hasznos lehet. cp .config /boot/config.KERNEL_VERSION.Name

11. Állítsd be a GRUB vagy a LILO rendszerbetöltőt.

12. Indítsd újra a gépet, és ellenőrizd az új rendszermag betöltődését

13. Készíts biztonsági mentőlemezt a "bzdisk" vagy "mkbootdisk" paranccsal

14. Opcionális - make rpm # RPM csomag készítéséhez

15. Opcionális - make clean (ha tárhelyet akarsz felszabadítani)

2.5. Új rendszermag készítése - a lépések értelmezése

Az előző részben említett lépések részletei:

Figyelem: Az alábbiakban a "bash#" jelzi a bash készenléti jelét (prompt), azokat a parancsokat kell begépelni, amiket a "bash#" jelzés után következnek. A következő parancsokat RedHat Linux alatt, a 2.4.7-10 verziójú rendszermaggal teszteltük, de más terjesztéseknél is (esetleg kisebb eltérésekkel működnie kell. Ugyanúgy működnie kéne a régi, 2.2, 2.0 és 1.3 verziójú rendszermagokkal is. Szintúgy a jövőbeli vagy új verziójúakkal (kis eltérésekkel - értesítsetek róla).

• Figyelem: Sok rendszermagot (kernel image) tárolhatsz a rendszereden. A következő lépéseket követve nem írod felül vagy teszed tönkre a meglévő rendszermagodat. Ezek a lépések nagyon biztonságosak és a jelenlegi rendszermagot nem érintik, azt nem módosítják.

1. Csomagold ki a forrást: A következő lépések végrehajtása során "root" felhasználóként legyél bejelentkezve. Csatold fel a RedHat Linux CD-ROM-ot (a RedHat 9-ben Disc 2) és telepítsd a rendszermag forrás-RPM csomagját:

   bash$ su - root bash# cd /mnt/cdrom/RedHat/RPMS bash# rpm -i kernel-headers*.rpm bash# rpm -i kernel-source*.rpm bash# rpm -i dev86*.rpm bash# rpm -i bin86*.rpm

   A bin86*.rpm és az "as86" csak a RÉGEBBI Linux verziókhoz kell, mint a Redhat 5.x. Szerezd be az "as86" Intel assembler csomagot a dev86*.rpm-ből a CD-ROM-ról vagy a bin86-mandrake honlapról , bin86-kondara ). A legújabb, 9-es RedHat kernel-source.rpm csomagja tartalmazza a rendszermag fejlécfájlokat. Általában a forrás a RedHat lemezeken vagy a SRPM lemezeken található, egyébként beszerezheted a rpmfind.net kernel-source (keresd a RawHide-ot a legújabb RedHat-hez) és rpmfind.net kernel-headers honlapról. Bizonyosodj meg arról is, hogy az /usr/src/linux egy szimbolikus hivatkozás, ami a megfelelő kicsomagolt forrásra mutat.

   bash# cd /usr/src bash# ls -l # Láthatod, hogy az /usr/src/linux egy szimbolikus hivatkozás, ami a forrásra mutat lrwxrwxrwx 1 root root 19 Jan 26 11:01 linux -> linux-2.4.18-19.8.0 drwxr-xr-x 17 root root 4096 Jan 25 21:08 linux-2.4.18-14 drwxr-xr-x 17 root root 4096 Mar 26 12:50 linux-2.4.18-19.8.0 drwxr-xr-x 7 root root 4096 Jan 14 16:32 redhat

   Ha nem szimbolikus hivatkozás, akkor nevezd át az /usr/src/linux könyvtárat /usr/src/linux-2.4.yy könyvtárra és készíts egy szimbolikus hivatkozást.

   FIGYELEM: ha nincs elég szabad hely az /usr/src alatt, akkor bármelyik partícióra kicsomagolhatod a forrást, ahol van elegendő (mint a /home). Ez azért van, mert a rendszermag fordítása sok szabad helyet igényel az objektum-fájlok, mint a *.o, számára. Ezért az /usr/src/linux könyvtárnak egy szimbolikus hivatkozásnak KELL lennie, ami arra a könyvtárra mutat, ahol a forrás van.

2. Takarítás: Mielőtt az "mrproper" parancsot kiadnánk, elmentheted a .config fájlt.

   bash# cd /usr/src/linux bash# mkdir /usr/src/kernelconfigs ; bash# cp /usr/src/linux/.config /usr/src/kernelconfigs/.config.save; bash# cp /usr/src/linux/.config /usr/src/linux/configs/.config.save # Különösen biztonságos bash# cp /boot/config* /usr/src/linux/configs/ # Különösen biztonságos bash# make clean bash# make mrproper # "EL KELL VÉGEZNED ezt az mrproper-t", különben rengeteg problémával szembesülsz !! bash# make clean bash# cp /usr/src/kernelconfigs/.config.save .config # ha újra akarod használni a beállítófájlt ??

3. Opcionális - másold át a beállítófájlt: Ez a lépés időt spórolhat meg, ha fel akarod használni a régi beállításokat. Amikor telepíted a rendszermagot, akkor a beállítófájlt általában a /boot alá rakod. Van néhány alapszintű beállítófájl, az /usr/src/linux/configs/kernel-*.config, amiket felhasználhatsz. Tehát használhatod a meglévő konfigurációs fájlt:

   bash# mkdir /usr/src/kernelconfigs ; bash# cp /usr/src/linux/.config /usr/src/kernelconfigs/.config.save; bash# cp /usr/src/linux/.config /usr/src/linux/configs/.config.save # Különösen biztonságos bash# cp /boot/config* /usr/src/linux/configs/ # Különösen biztonságos bash# cp /boot/config-2.4.18-19.8.0 /usr/src/linux/.config Vagy másold át az alapértelmezett beállítófájlt az /usr/src/linux/configs könyvtárból: bash# cp /usr/src/linux/configs/kernel-2.4.18-i686.config /usr/src/linux/.config Vagy Athlon processzorok esetében bash# cp /usr/src/linux/configs/kernel-2.4.18-athlon.config /usr/src/linux/.config

   Esetleg egy másik módszer - átmásolhatod a .config fájlt a régi rendszermag-forrásfából az újba.

   bash# ls -l /usr/src/lin* # Látható, hogy az /usr/src/linux egy szimbolikus hivatkozás bash# cd /usr/src/linux bash# cp ../linux-old-tree/.config . # Például cp ../linux-2.4.19/.config .

   Sőt egy másik módszer - használhatod a "make oldconfig" parancsot, ami alapértelmezésként felhasználja a meglévő ./.config fájlt a beállítás kérdéseihez.

4. Beállítás:

   • Indítsd el az X-Window rendszert a "startx" paranccsal. Ha nem tudod elindítani, lásd alább a következő lépést.

     bash# man startx bash# startx bash# cd /usr/src/linux bash# make xconfig # Szebb, bár korlátozott; csak "X" alatt fut

     Ha hibaüzenetet kapsz, miszerint a "wish" nem található, telepítsd a tk-8.3.rpm csomagot.

   • Ha nem tudod elindítani az "X"-et, akkor próbáld meg a következőt:

     bash# export TERM=xterm bash# make menuconfig # újabb, az ncurses/curses csomagot használja, nem működik, ha nincs telepítve Ha összezavarodott képernyőt kapsz, használj más terminál-emulációt, mint a vt100, vt102, vt220 vagy ansi. A képernyő zavaros lesz és összevissza karaktereket látsz, ha telnet-tel lépsz be egy távoli Linux rendszerbe. Ebben az esetben a vt100, vt220 terminál-emulátorokat használd. Például: bash# export TERM=vt220 bash# export TERM=ansi A VT alacsonyabb szintjein használd: bash# export TERM=vt100 bash# make menuconfig # újabb, az ncurses/curses csomagot használja, nem működik, ha nincs telepítve Ha a "menuconfig" parancs nem működik, akkor próbáld meg: bash# make config # régi, felhasználóbarát módszer !!

   A "make xconfig" vagy "make menuconfig" egy felhasználóbarát GUI felületet indít el. A "make config" egy parancssoros, konzolos felületet. Betöltheted a beállítófájlt az /usr/src/linux/.config fájlból ("pont config" fájl. Figyelj a pontra a "config" előtt). Kattints a "Load configuration from file" (Beállítások betöltése fájlból) gombra. A "make xconfig"-on belül (a problémák kivédése érdekében) a következőket kell tenned:

   • NAGYON FONTOS !!! : Válaszd a megfelelő CPU típust - Pentium 3, AMD K6, Cyrix, Pentium 4, Intel 386, DEC Alpha, PowerPC, egyébként a rendszermag fordítása nem sikerül, vagy ha igen, akkor nem fog elindulni!!

   • Válaszd az SMP támogatást - akár egy, akár több processzorod van

   • Fájlrendszerek - válaszd a Windows95 VFAT, MSDOS, NTFS fájlrendszereket mint a rendszermag részeit, és ne mint betölthető modulokat. (Nekem személy szerint előnyös, de szabadon válaszd a saját rendszerednek megfelelően).

   • Engedélyezd a "Loadable kernel modules" (betölthető rendszermag modulok) támogatást! Ezzel az opcióval, a futó Linux rendszeren tudod az eszközmeghajtókat dinamikusan ki/be tölteni. Részletesen a Betölthető modulok fejezetben olvashatsz erről.

   Ments és lépj ki a "make xconfig"-ból. Minden kiválasztott beállítási opció elmentődött az /usr/src/linux/.config (pont config) fájlba.

5. Függőségek: Most add ki a következő parancsot:

   bash# make dep

6. Adj egyedi nevet az új rendszermagodnak: Nevet is adhatsz a rendszermagnak, így az egyedi lesz és nem akad össze a többivel.

   bash# cd /usr/src/linux bash# vi Makefile

   Itt keresd meg az EXTRAVERSION = -19.8.0_blabla részt és változtasd meg például így: EXTRAVERSION = -19.8.0MyKernel.26Jan2003

7. Add ki a "make" parancsot: Olvasd el a következő fájlt (hogy információt gyűjts a rendszermag fordításáról/építéséről. Tipp: használd a színes gvim szövegszerkesztőt a jobb olvashatóság érdekében.

   bash# gvim -R /usr/src/linux/arch/i386/config.in bash# man less bash# less /usr/src/linux/arch/i386/config.in Nyomd le a "h" billentyűt a súgóért és navigálj a szövegben az i, j, k, l, h vagy a nyíl-, ill. a page up/down billentyűkkel.

   Most add ki a "make" parancsot:

   bash# cd /usr/src/linux bash# man nohup bash# nohup make bzImage & bash# man tail bash# tail -f nohup.out (.... a folyamat figyeléséhez) Ez a rendszermagot az /usr/src/linux/arch/i386/boot/bzImage fájlba helyezi el.

8. BETÖLTHETŐ MODULOK: Most amíg a "make" végigzörög az előző rész szerint, elindíthatsz egy másik xterm-es parancsértelmezőt és kövesd a lépéseket: ez a lépés CSAK AKKOR szükséges, ha engedélyezted a "loadable module support"-ot a fenti "Beállítás" lépésnél. A betölthető modulok a /lib/modules alatt találhatók. EL KELL végezned ezt a lépést, ha engedélyeztél vagy letiltottál bármely modult, egyébként "unresolved symbols" hibaüzeneteket fogsz kapni a rendszermag betöltődése közben vagy azután.

   # indíts egy új xterm ablakot és ... bash# cd /usr/src/linux # írányítsd át a kimenetet, hogy ne írd felül a nohup.out-ot, amíg az fut... bash# nohup make modules 1> modules.out 2> modules.err & bash# make modules_install # csak akkor add ki, ha a fenti "make" parancs sikeresen lefutott

   Ez bemásolja a modulokat a /lib/modules könyvtárba. Részletesen a Betölthető modulok fejezetben olvashatsz erről.

9. Most menj vacsorázni vagy feküdj le: Amíg mindkét "make"-ablak elzörög magában, addig elmehetsz vacsorázni (pihenj picit) vagy bújj ágyba (szép linuxos álmokat), mire felébredsz és visszajössz, a rendszer kész lesz! Ellenőrizheted a kimenet naplóját a "less nohup.out" paranccsal.

   bash# cd /usr/src/linux bash# less nohup.out bash# less modules.err bash# less modules.out Ha nem volt hiba: bash# make modules_install

10. bzImage: Miután a bzImage sikerült, másold át a rendszermagot (kernel image) a /boot könyvtárba. Át kell másolnod az új fájlt, különben az új rendszermag LEHET, HOGY NEM FOG betöltődni. Ezen kívül a beállítófájlt is át kell másolnod a /boot területre, hogy tükrözze a rendszermag beállításait dokumentációs szempontból.

    bash# cp /usr/src/linux/arch/i386/boot/bzImage /boot/bzImage.myker.26mar2001 # Át KELL másolnod a beállítófájlt, hogy tükrözze a megfelelő rendszermagot # dokumentációs célból bash# cp /usr/src/linux/.config /boot/config-<your_kernelversion_date> # Példa: cp /usr/src/linux/.config /boot/config-2.4.18-19.8.0-26mar2001

    FIGYELEM: Ha az initrd használatát tervezed a LILO vagy a GRUB rendszerbetöltőben, akkor lefordíthatod és elhelyezheted azt a /boot/initrd*.img fájlban. Részletesen az "A" függelék - initrd.img fájl készítése fejezetben olvashatsz erről.

11. A LILO vagy a GRUB beállítása: Két lehetőség van a betöltésre RedHat Linux alatt - a GRUB és a LILO. A GRUB beállítása: A GRUB újabb és sokkal jobb eszköz mint a LILO, elsődlegesen ennek a használatát ajánlom. A LILO régebbi technológia. A GRUB különbözik a többi betöltőtől (mint például a LILO) abban, hogy ez "képes azt hazudni a MS Windowsnak (és elhitetni vele), hogy az első partícióra telepítették, akkor is ha nem így van!" . Így megtarthatod a jelenlegi Linux rendszeredet ott, ahol van, és telepíthetsz Windowst mellé. Részletesen a "C" függelék - GRUB részletesen, grub.conf mintafájl fejezetben olvashatsz erről. A LILO beállítása: A LILO régebbi eszköz, részletesen a "B" függelék - lilo.conf mintafájl fejezetben olvashatsz róla.

12. Indítsd újra a gépet, és a lilo futásakor nyomd meg a TAB billentyűt, majd gépeld be: "myker". Ha elindul, jó munkát végeztél! Egyébként a lilo menüjében válaszd a régi rendszermagot, indítsd el és próbálj meg mindent elölről kezdeni. A régi rendszermagod még mindig ÉRINTETLEN és BIZTONSÁGOS , például a /boot/vmlinuz-2.0.34-0.6

13. Ha az új rendszermagod betöltődik, és jól is működik, elkészítheted a indítólemezed. Tégy egy üres hajlékonylemezt a meghajtóba, majd:

    bash# cd /usr/src/linux bash# make bzdisk Használható még az mkbootdisk parancs - bash# rpm -i mkbootdisk*.rpm bash# man mkbootdisk

14. Opcionálisan, készíts RPM csomagot: ha több gépre is telepíteni akarod az új rendszermagot, RPM csomagot is készíthetsz belőle.

    make rpm # RPM csomag építéséhez

15. Takarítás: Opcionális: make clean (ha tárhelyet akarsz felszabadítani)

2.6. Hibaelhárítás

Problémád van? Olvasd el az "E" függelék - a gyakori hibák elhárítása fejezetet.

2.7. A rendszermaghoz kapcsolódó utólagos fordítások

Olvasd el az "D" függelék - utólagos rendszermag fordítás fejezetet.

2.8. Hová küldjem a hibajelentést?

Ha a fenti lehetőségek mindegyikét kipróbáltad és úgy gondolod, hogy a rendszermag hibás. (Ez a fejezet eredetileg az "E" függelék - a gyakori hibák elhárítása fejezet végén volt, tehát először az ott leírt lehetőségeket próbáljátok végig - a lektor) Ebben az esetben jelentheted a hibát, így (talán) javítva lesz. Olvasd el az /usr/src/linux/REPORTING-BUGS fájlt, majd látogass el a Reporting Bugs for the Linux Kernel (A Linux-rendszermag hibáinak bejelentése) honlapra.

3.1. A modulok segédprogramjainak telepítése

A modulok segédeszközeinek RPM csomagját így telepítheted:

bash# rpm -i /mnt/cdrom/Redhat/RPMS/modutils*.rpm

Az insmod beilleszti a modult a futó rendszermagba. A modulok általában a .o kiterjesztéssel rendelkeznek; a példaként említett neve drv_hello.o , így ennek beillesztéséhez kiadjuk az: " insmod drv_hello.o " parancsot. A rendszermag által jelenleg használt modulok listájához használd az lsmod parancsot. A kimenet valami ilyesmi: blah# lsmod Module: #pages: Used by: drv_hello 1 " drv_hello " a modul neve, egy lapnyi (4k) memóriát használ, és jelenleg nincs más modul, ami tőle függ. Eltávolításához használd az " rmmod drv_hello " parancsot. Figyeld meg, hogy az rmmod egy modulnevet, nem pedig egy fájlnevet igényel; ezt kinyerheted az lsmod listájából. A többi modul-segédeszköz céljait a kézikönyv-oldalaik írják le.

3.2. A rendszermaggal szállított modulok

A 2.0.30-as verziótól kezdve, majdnem minden elérhető betölthető modul formájában. A használatukhoz először bizonyosodj meg, hogy nem állítod be őket a rendes rendszermagban; tehát nem válaszolsz y -el ezekre a " make config " alatt. Fordíts egy új rendszermagot és indítsd el. Aztán: cd az /usr/src/linux könyvtárba ismét, és: " make modules ". Ez lefordítja az összes modult, amit nem adtál meg a rendszermag konfigurációjában, és hivatkozást (link) készít hozzájuk az /usr/src/linux/modules könyvtárba. Használhatod őket egyenesen abból a könyvtárból vagy hajtsd végre a " make modules_install " parancsot, ami telepíti őket a /lib/modules/x.y.z könyvtárba, ahol x.y.z a rendszermag verziója.

Ez főleg a fájlrendszereknél lehet kényelmes. Valószínűleg nem használod gyakran a minix vagy a msdos fájlrendszert. Például, ha belebotlok egy msdos (iszonyat!) hajlékonylemezbe, csak beírom: insmod /usr/src/linux/modules/msdos.o , és aztán rmmod msdos , amikor végeztem. Ez az eljárás körülbelül 50k RAM-ot spórol a rendszermagban a normál működés során. Egy kis megjegyzés kívánkozik ide a minix fájlrendszer kapcsán: mindig közvetlenül a rendszermagba állítsd be, ha "mentőlemezen" akarod használni.

3.3. Hogyan telepítsek csak egyetlen modult?

Tegyük fel, hogy már megcsináltad a "make modules" és "make modules_install" lépéseket. Később pedig még a "make clean"-t is a helyfelszabadítás érdekében. Most pedig változtatni akarsz valamelyik modul egyetlen C fájlján, és újra akarod építeni azt az egy modult, és a modulfájlt bemásolni a /lib/modules alá. Hogyan csinálod? Hiszen nem akarsz egy "make modules" parancsot kiadni, az mindent újraépít és 2-3 óráig tart!

Le tudsz fordítani egyetlen modulfájlt (mondjuk a foo.o-t) és telepítheted is. Ehhez egyszerűen szerkeszd meg a Makefile-t, és változtasd meg a SUBDIRS bejegyzést csakis azokra a könyvtárakra, amik érdekelnek.

Egy jó példa: azt vettem észre, hogy a rendszermagom nem támogatja az NTFS fájlrendszert (persze kiadtam a "make clean"-t a "make modules" után. A francba!). Így elhatároztam, hogy lefordítom az NTFS betölthető modulját. Nem akartam az egész készletet (mivel ez nálam 2 óráig tartana), ezért az alábbi módszert követtem, és csak a fs/ntfs modult fordítottam, majd kiadtam az "insmod ntfs" parancsot. Az egész 5 percig tartott!

Másik példa: ha csak az fs/autofs modul érdekel, akkor a következőket teszem:

cd /usr/src/linux mv Makefile Makefile.original cp Makefile.original Makefile.my ln -s Makefile.my Makefile # mivel néhány fájlnak még szüksége lehet a "Makefile"-ra vi Makefile.my # Megjegyzésekkel láttam el a "SUBDIRS" sorokat, és hozzáadtam azokat a könyvtárakat, amik érdekeltek # például a fs/autofs-hez: #SUBDIRS =kernel drivers mm fs net ipc lib abi crypto SUBDIRS =fs/autofs # Elmentettem a Makefile.my fájlt és kiadtam a következő parancsot: make -f Makefile.my modules # Ez megcsinálja az autofs.o modult # Most bemásoltam a modul objektumfájlt a célkönyvtárba: /lib/modules # VESZÉLYES: NE CSINÁLD EZT: "make -f Makefile.my modules_install" , mivel kitakaríthatja # a többi jót is a /lib/modules könyvtárból !! Csak másold be, így: cp autofs.o /lib/modules/2.4.18-19.8.0/kernel/fs/autofs # Most állítsunk vissza mindent a normál helyzetbe rm Makefile # This is a link to Makefile.my ln -s Makefile.original Makefile # Rögzítsd a változtatásokat a beállítófájlban a későbbi használat érdekében # Szerkeszd az /usr/src/linux/.config fájlt és állítsd be modulként a szolgáltatást cd /usr/src/linux mkdir /usr/src/kernelconfigs ; cp /usr/src/linux/.config /usr/src/kernelconfigs/.config.save; cp /usr/src/linux/.config /usr/src/linux/configs/.config.save # Különösen biztonságos cp /boot/config* /usr/src/linux/configs/ # Különösen biztonságos vi /usr/src/linux/.config # és változtasd meg a beállító paramétert. Például az én esetemben # az ntfs modulnál CONFIG_NTFS_FS=m jelzi, hogy ez modul.

Többet is megtudhatsz a Makefile-ról és a make-ről, ha elolvasod a GNU make kézikönyv oldat:

• "http://www.gnu.org/manual/make" .

• University of Utah Makefile "http://www.math.utah.edu/docs/info/make-stds_toc.html"

• University of Hawaii Makefile "http://www.eng.hawaii.edu/Tutor/Make"

• A Linuxban - man make

• A Linuxban - info make

Ismerkedj meg a modulokat elkészítő Makefile-al. A fájlnak van egy "module" sora, mint:

modules: $(patsubst %, _mod_%, $(SUBDIRS))

A patsubst függvény szintaktikája $(patsubst minta,helyettesítés,szöveg). A százalékjelet ([percnt]) ugyanúgy használja, mint a mintaillesztő szabályok - mint egy sztringet, ami illeszkedik a mintában és a helyettesítő szövegben is. Végigkeresi a "szöveg"-et elválasztójellel tagolt szavakért, amik illeszkednek a "mintá"-ra és kicseréli az előfordulásaikat a "helyettesítés"-re.

Ez a Makefile ugyanúgy tartalmaz szabványos shell-függvényeket, mint szabványos make függvényeket. A shell-függvények szintaktikája $(shell parancs). Ez a függvény kimenetét adja vissza (az új sorok kihúzásával).

5.1. Egyébként mit is csinál a rendszermag?

A Unix rendszermagja közvetítőként viselkedik a programok és a hardver között. Először is, elvégzi (vagy elrendezi) a memóriakezelést az összes futó program (folyamat) számára, és biztosítja, hogy mindegyik igazságosan (vagy éppen nem annyira igazságosan, ha engeded) osztozzon a processzor ciklusain. Ezen felül egy szép, meglehetősen hordozható felületet biztosít a programok felé, hogy "beszélgethessenek" a hardverrel.

Biztosan van még több minden is, amit el lehet mondani a működéséről, de ezek az alapvető funkciók a legfontosabbak amikről tudni kell.

5.2. Miért kéne frissítenem a rendszermagomat?

Az újabb rendszermagok általában több fajta hardver kezelését teszik lehetővé (vagyis több eszközvezérlőjük van), jobb folyamatvezérlésük lehet, gyorsabbak és stabilabbak lehetnek, mint a régi verziók és azok buta kis hibáit kijavíthatják. A legtöbben azért frissítenek, mert új eszközvezérlőket és hibajavításokat akarnak.

5.3. Milyen hardvert támogatnak az új verziójú rendszermagok?

Olvasd el a Hardware-HOWTO (Hardver HOGYAN) dokumentumban. Ezen kívül megnézheted a " config.in " fájlt a Linux forráskódjában, vagy egyszerűen keresd ki a " make config " kiadásával. Ez megmutatja az összes, standard rendszermag által támogatott hardvert, de nem az összeset, amit a Linux támogat; sok elterjedt eszközvezérlőt (mint a PCMCIA vezérlők és néhány szalagos meghajtó) betölthető modulként tartanak karban és külön terjesztenek.

5.4. Milyen verziójú gcc és libc kell?

Linus ajánl egy adott verziójú gcc-t a README fájlban, ami a Linux forráskód része. Ha nincs meg ez a verzió, az ajánlott verziójú gcc dokumentációja jelzi, ha frissíteni kell a libc programkönyvtárat. Ez nem bonyolult eljárás, de fontos az útmutatások követése.

5.5. Mi az a betölthető modul?

Részletesen a Betölthető modulok fejezetben olvashatsz erről.

5.6. Mennyi lemezterületre van szükségem?

Ez függ az egyéni rendszer-beállításaidtól. Először is, a tömörített Linux forrás közel 14 MB méretű, legalábbis a 2.2.9 verzió. Sok helyen megtartják ezt is, miután kicsomagolták. Kicsomagolva és egy nem túl bonyolult beállítással, még további 67 MB-ot foglal.

5.7. Mennyi időt vesz igénybe?

Az újabb gépekkel a fordítás drámaian kevesebb időt igényel, mint a régieken; egy AMD K6-2/300 egy gyors merevlemezzel a 2.2.x rendszermagot elkészíti körülbelül 4 perc alatt. Viszont az öreg Pentiumokkal, 486-osokkal és 386-osokkal, ha úgy tervezed, hogy nekiállsz fordítani, várhatsz akár órákat, napokat...

Ha ez zavar téged, és éppen van egy gyorsabb gép a közelben, amin fordíthatsz, akkor lefordíthatod azon (feltéve, hogy jó adatokat adsz meg, a segédprogramjaid naprakészek stb.), majd átviheted a rendszermagot a lassabb gépre.

6.1. Egy folt alkalmazása

A rendszermag lépésenkénti fejlesztésének eszköze a foltozás. Például, ha v1.1.45-ös Linuxod van, és észreveszed, hogy létezik egy " patch46.gz " fájl ehhez, ez azt jelenti, hogy frissítheted az 1.1.46 verzióra a folt alkalmazásával. Először biztonsági másolatot ajánlott készíteni a forrásfáról (" make clean " majd ezután " cd /usr/src; tar zcvf old-tree.tar.gz linux ", ami egy tömörített tar archívumot készít).

Tehát folytatva a fenti példát, tegyük fel, hogy van egy " patch46.gz " fájl az /usr/src könyvtárban. Lépj be cd az /usr/src könyvtárba és add ki a " zcat patch46.gz [verbar] patch -p0 " (vagy " patch -p0 [lt ] patch46 " parancsot , ha a folt nincs tömörítve). Látni fogod, ahogy a feliratok elzúgnak (vagy elcsattognak, ha lassabb géped van), jelezve, hogy megpróbálják a kóddarabokat beilleszteni, és hogy ez sikerült-e vagy sem. Általában ez a folyamat túl gyors ahhoz, hogy elolvashasd és nem lehetsz biztos benne, hogy működött-e, ezért használd a -s kapcsolót a patch programhoz, ami azt jelzi a patch programnak, hogy csak a hibaüzeneteket írja ki (nem fogsz sokat kapni a "hé, a komputerem éppen valami változtatást csinál!" érzésből, de lehet, hogy épp ezt értékeled...) Azon dolgok megtekintéséért, amik nem mentek simán, lépj be az /usr/src/linux könyvtárba és keress .rej kiterjesztésű fájlokat. A patch régebbi verziói (azok a verziók, amiket alsóbbrendű fájlrendszeren fordítottak) a visszadobott dolgokat # kiterjesztéssel látják el. Használhatod a " find " parancsot, hogy keressen helyetted; a "find . -name '*.rej' -print" kiírja a standard kimenetre az összes .rej kiterjesztésű fájlt, ami az aktuális könyvtárban és alkönyvtáraiban van.

Ha minden rendben zajlott, adj ki egy " make clean ", " config ", and " dep " parancssorozatot, a 3. és 4. részben leírtak szerint.

Elég kevés kapcsolója van a patch parancsnak. Ahogy fentebb említettem, a patch -s minden üzenetet elnyom, kivéve a hibaüzeneteket. Ha valahol másutt tartod a rendszermag forrását, nem az /usr/src/linux könyvtárban, a patch -p1 (abban a könyvtárban) rendben megfoltozza a dolgokat. Egyéb patch kapcsolókat a jól dokumentált kézikönyv oldalakban keress.

6.2. Ha valami nem sikerül

(Figyelem: ez a rész leginkább a meglehetősen régi rendszermagokra vonatkozik)

A leggyakrabban előforduló probléma az volt, amikor egy folt módosította a " config.in " fájlt és az nem jól nézett ki, mivel megváltoztattad a beállításokat, hogy megfeleljenek a gépednek. Ezt már javították, de még belefuthatsz, ha régi rendszermagot fordítasz. A kijavításához nézd meg a config.in.rej fájlt, hogy mi maradt az eredeti foltból. A változásokat általában " + " és " - " karakterek jelzik a sorok elején. Nézd meg a szomszédos sorokat, és jegyezd meg, hogy " y "-al vagy " n " betűvel vannak jelölve. Most szerkeszd a config.in fájlt, és változtasd meg az " y "-t " n "-re és az " n "-et " y "-ra, amikor szükséges. Adj ki egy "patch -p0 < config.in.rej" parancsot és ha azt jelzi, hogy sikerült, akkor folytathatod a beállítást és fordítást. A config.in.rej fájl ottmarad, de törölhető.

Ha további problémákba ütközöl, akkor használaton kívüli foltot telepítettél. Ha azt mondja, hogy " previously applied patch detected: Assume -R? " (előzőleg már alkalmazott foltot észleltem), akkor valószínűleg olyan foltot próbáltál alkalmazni, ami a jelenlegi verziószám alatti; ha " y "-t válaszolsz, megpróbálja visszaállítani a forrásodat, és nagy valószínűséggel ez nem sikerül; ezért egy teljesen új forrásfára van szükséged (ami nem is olyan rossz ötlet első nekifutásra).

A folt visszavonásához használd a " patch -R " parancsot az eredeti folton.

A legjobb dolog, ha a foltozás tényleg rossz irányba megy, hogy újrakezdesz mindent egy tiszta, még nem használt forrásfával (például az egyik linux-x.y.z.tar.gz fájllal).

6.3. A .orig fájloktól történő megszabadulás

Már néhány foltozás után a .orig fájlok elkezdenek szaporodni. Például, egy 1.1.51-es fámat valamikor még az 1.1.48 tájékán takarítottam ki. A .orig fájlok törlésével majdnem fél MB hely szabadult fel. A "find . -name '*.orig' -exec rm -f {} ';' " parancs gondoskodik erről. A patch azon verziói, amik a # karaktert használják a visszautasítások fájlneveiben, a tilde (~) karakterrel jelzik a .orig fájlokat.

Vannak jobb módszerek is a .orig fájloktól történő megszabadulásra, amik függnek a GNU xargs parancstól: "find . -name '*.orig' | xargs rm" vagy az "elég biztonságos de kicsit bőbeszédűbb" módszer: find . -name '*.orig' -print0 | xargs --null rm --

6.4. Egyéb foltok

A Linus által terjesztett foltokon kívül léteznek mások is (én "nem szabványos" foltoknak hívom őket). Ha ezeket használod, a Linus-félék lehet, hogy nem működnek megfelelően. Elképzelhető, hogy vissza kell őket vonnod, kijavítani a forrást vagy a foltot magát, telepíteni egy új forrásfát vagy ezek kombinációját kell tenned. Ez nagyon bosszantó lehet, ezért ha nem akarod módosítani a forrást (egy nagyon rossz végeredmény lehetőségét vállalva), forgasd vissza a nem szabványos foltokat, mielőtt a Linus-féléket alkalmazod, vagy telepíts egy új forrásfát. Ezután láthatod, hogy a nem szabványos foltok működnek-e még. Ha nem, akkor vagy maradsz a régi rendszermagnál, játszhatsz a folttal vagy a forrással, hogy működjön, vagy vársz (esetleg rimánkodsz érte) a folt új verziójáig.

Milyen gyakoriak azok a foltok, amik nincsenek a szabvány rendszermagban? Valószínűleg hallottál róluk. Valamikor használtam a "noblink" foltot a virtuális konzoljaimhoz, mert utálom a villogó kurzort. (Ezt a foltot (legalábbis régen) gyakran frissítették az új verziókhoz). Azonban mióta a legtöbb új eszközmeghajtót modulként fejlesztik, a "nem szabványos" foltok kibocsátási üteme jelentősen csökken.

7.1. A make vagy a patch parancs kimenetének átirányítása

Ha látni szeretnéd a naplókat, amiket a " make " vagy a " patch " parancsok csinálnak, akkor átirányíthatod a kimenetüket egy fájlba. Először nézd meg, milyen shellt használsz: " grep root /etc/passwd " és keress valami ehhez hasonlót: " /bin/csh ".

Ha sh-t vagy bash-t használsz, a (parancs) 2>&1 | tee (kimeneti fájl) utasítássor készít egy másolatot a (parancs) kimenetéről a " (kimeneti fájl) "-ba.

A csh vagy tcsh esetén használd a (parancs) |& tee (kimenti fájl) formát.

Az rc esetén (megjegyzés: valószínűleg nem ezt használod) : (parancs) >[2=1] | tee (kimeneti fájl)

7.2. Feltételes rendszermag-telepítés

A hajlékonylemezre történő telepítésen kívül még egyéb módszerek is léteznek az új rendszermag kipróbálására anélkül, hogy a régit bántatnánk. Sok egyéb Unix változatól eltérően, a LILO képes a rendszermagot a lemez bármely részéről betölteni (ha nagy méretű (500 MB vagy nagyobb) lemezed van, kérlek olvasd el a LILO dokumentációját, hogy ez mennyiben okozhat problémát). Ezért, ha az "image = /usr/src/linux/arch/i386/boot/bzImage label = new_kernel" sorokat berakod a LILO beállítófájljának végére, akkor választhatod az újonnan fordított rendszermagot is anélkül, hogy a régi /vmlinuz -hoz hozzányúlnál (természetesen miután futtatod a lilo parancsot). A legkönnyebben a betöltés közben a SHIFT lenyomásával lehet jelezni a LILO-nak, hogy az új rendszermagot töltse be (amikor azt látod a képernyőn, hogy LILO , és semmi mást), ami ad egy készenléti jelet. Ennél a pontnál beírhatod: " new_kernel " az új rendszermag indításához.

Ha több különböző rendszermag-forrásfát akarsz tárolni egyszerre a gépen (ez azonban rengeteg lemezterületet fogyaszthat; légy óvatos), a legtöbbször az /usr/src/linux-x.y.z könyvtárba kerülnek, ahol az x.y.z a rendszermag verziója. Ezután "kiválaszthatsz" egy forrásfát egy szimbolikus hivatkozás segítségével; például " ln -sf linux-1.2.2 /usr/src/linux ", ez az 1.2.2-t teszi aktuálissá. Mielőtt egy hasonló szimbolikus hivatkozást készítenél, bizonyosodj meg arról, hogy az ln utolsó paramétere nem egy létező könyvtár (régebbi szimbolikus hivatkozás elfogadható); különben az eredmény nem az lesz, amit várnál.

7.3. Rendszermag frissítések

Russell Nelson ( [email protected] ) foglalja össze az új rendszermag kiadásoknál a változásokat. Ezek rövidek, és fejlesztés előtt átnézheted őket. Hozzáférhetők anonymous FTP-vel az "ftp://ftp.emlist.com" webhelyen, a pub/kchanges könyvtárban, vagy a "http://www.crynwr.com/kchanges" webhelyen.

8.1. Az ftpfs használata

Töltsd le az ftpfs-t, és telepítsd a rendszeredre. Az ftpfs modulként települ: /lib/modules/2.4.18-19.8.0/kernel/fs/ftpfs/ftpfs.o. Ezen kívül az ftpmount parancs az /usr/bin/ftpmount könyvtárba. Ezután megteheted a következőt:

Jelentkezz be root felhasználóként (su - root) és futtasd ezt a szkriptet:

#!/bin/sh -x # Hasznald ezt a szkriptet a redhat cdroms rpm-konyvtar (disk1,2,3) felcsatolasahoz # Built rpm by name ftpfs. # http://lufs.sourceforge.net/main/projects.html # ftpmount --help # Probald ezt: ftpmount [user[:pass]@]host_name[:port][/root_dir] mount_point [-o] # [-uid=id] [gid=id] [fmask=mask] [dmask=mask] #ftpmount anonymous:[email protected] /mnt/ftpfs #mkdir -p /mnt/ftpfs /mnt/ftpfs/updates /mnt/ftpfs/rpms /mnt/ftpfs/contrib # Redhat ftp mirror sites - http://www.redhat.com/download/mirror.html FTPSITE="csociety-ftp.ecn.purdue.edu" USER="anonymous:pass" ftpmount $USER@$FTPSITE/pub/redhat/redhat /mnt/ftpfs/site ftpmount $USER@$FTPSITE/pub/redhat/redhat/linux/updates/8.0/en/os /mnt/ftpfs/updates ftpmount $USER@$FTPSITE/pub/redhat/redhat/linux/8.0/en/os/i386/RedHat /mnt/ftpfs/rpms ftpmount $USER@$FTPSITE/pub/redhat-contrib /mnt/ftpfs/contrib

8.2. Az ftpfs parancsai

Mielőtt egyáltalán elkezdenél az FTP kötetek felcsatolásának gondolatával játszani, győződj meg, hogy elegendő sávszélességed van-e, különben nem lesz nagy élvezet.

10.1. vmlinuz és vmlinux

A "vm" azt jelenti "Virtuális Memória" ("Virtual Memory"). A Linux támogatja a virtuális memória használatát, szemben az olyan régi rendszerekkel mint a DOS. Annál a 640 kByte egy komoly korlát volt. A Linux képes virtuális memóriaként használni a merevlemezt, ezért "vm" a neve. A vmlinuz a rendszermag végrehajtható fájlja. Helye a /boot/vmlinuz könyvtár. Ez lehet egy szimbolikus hivatkozás valamire, például /boot/vmlinuz-2.4.18-19.8.0. A "make zImage" parancs készíti el a vmlinuz fájlt, és a "cp /usr/src/linux/arch/i386/linux/boot/zImage /boot/vmlinuz" paranccsal rakhatod a helyére. A vmlinuz a vmlinux tömörített változata. A zImage ezért visszamenőleg kompatibilis (a kisebb rendszermagok esetében). Megjegyzendő, hogy a közeljövőben megszűnhet a zImage, és előnyben részesül a "make bzImage" (big zImage; nagy zImage). A zImage (vmlinuz) nem csak egy tömörített fájl, de van benne egy beépített gzip-kicsomagoló is (a fájl elejében). Tehát nem lehet használni a gzip -dc és gunzip parancsokat a vmlinuz kicsomagolására.

A zImage és a bzImage egyaránt tömörített a gzip programmal. A rendszermagban van egy mini-gunzip, ami a rendszermag kicsomagolására és indítására szolgál. A különbség az, hogy a régi zImage az alsó memóriába (az első 640 kByte-ra), míg a bzImage a rendszermagot a felső memóriába csomagolja ki (1 MByte fölé).

A vmlinux a tömörítetlen rendszermag-fájl, a vmlinuz a tömörített, amit betölthetővé tettek. (Figyeld meg, hogy mindkét név hasonlóan néz ki, kivéve az utolsó z betűt). Általában nem kell törődnöd a vmlinux fájllal, ez csak egy közbenső lépés.

A rendszermag általában egy bzImage fájlt készít, eltárolja az arch/i386/boot könyvtárban, és a felhasználónak kell átmásolni azt a /boot könyvtárba, majd beállítani a GRUB vagy a LILO rendszerbetöltőt.

10.2. Rendszerbetöltő (bootloader) fájlok

A .b fájlok a rendszerbetöltő fájlok. Ezek szükségesek a rendszermag memóriába való betöltéséhez. Lehetőleg NE bántsd őket.

ls -l /boot/*.b -rw-r--r-- 1 root root 5824 Sep 5 2002 /boot/boot.b -rw-r--r-- 1 root root 612 Sep 5 2002 /boot/chain.b -rw-r--r-- 1 root root 640 Sep 5 2002 /boot/os2_d.b

10.3. Üzenetfájl (message file)

A "message" fájl tartalmazza a bootloader által megjeleníthető üzenetet, ami az operációs rendszer kiválasztására szólít fel. Ezért NE nyúlj hozzá.

ls -l /boot/message* -rw-r--r-- 1 root root 23108 Sep 6 2002 /boot/message -rw-r--r-- 1 root root 21282 Sep 6 2002 /boot/message.ja

10.4. initrd.img

Részletesen az "A" függelék - initrd.img fájl készítése fejezetben olvashatsz erről.

10.5. bzImage

A bzImage a "make bzImage" parancs által készített tömörített rendszermag-fájl, ami a fordítás során jött létre. Fontos megjegyezni, hogy a bzImage nincs tömörítve a bzip2 programmal!! A bz a bzImage nevében félrevezető!! A valódi jelentése "Big Zimage". A "b" jelentése a bzImage szóban "big". A zImage és a bzImage egyaránt a gzip metódusával van tömörítve. A rendszermagban van egy mini-gunzip, ami a rendszermag kicsomagolására és indítására szolgál. A különbség az, hogy a régi zImage az alsó memóriába (az első 640 kByte-ra), míg a bzImage a rendszermagot a felső memóriába csomagolja ki (1 MByte fölé). Az egyetlen ismert probléma az lehet, hogy néhány gépen nem működik a bzImage (mert a gép bugyuta). A bzImage jelenleg gyorsabban elindul mint a zImage, de nincs különbség a rendszer *futásának* sebességében. A szabály az, ha az összes meghajtóprogram (driver) nem fér bele a zImage fájlba, akkor moduláris rendszermagra van szükség.

Ha a rendszermag kicsi a zImage és bzImage is használható, az elindított rendszer ugyanúgy fut. A nagy rendszermag mint bzImage fog futni, nem mint egy zImage. Mindkét rendszerfájl a gzip metódussal tömörített (a bzImage nem a bzip metódussal van tömörítve, mint azt a neve sugallja), de különböző módon töltődnek be a memóriába. A rendszermag a felső memóriaterületre is betölthető, így nem korlátozza a memóriaméret a gyagya intel architektúrán. Miért létezik két módszer? Néhány régebbi lilo és loadlin rendszerbetöltő nem kezeli a bzImage formátumot. Megjegyzendő, hogy a *betöltés* különböző, de a *futás* azonos. Sok tévinformáció származott abból, hogy mi is a bzImage fájl (a legtöbb szerint bzip2 metódussal tömörített fájl).

10.6. module-info

A "module-info" fájl egy szimbolikus hivatkozás:

$ uname -r 2.4.18-19.8.0custom # ls -l /boot/module-info* lrwxrwxrwx 1 root root 25 Jan 26 10:44 /boot/module-info -> module-info-2.4.18-19.8.0 -rw-r--r-- 1 root root 15436 Sep 4 2002 /boot/module-info-2.4.18-14 -rw-r--r-- 1 root root 15436 Jan 26 01:29 /boot/module-info-2.4.18-19.8.0

A fentiekhez hozzátéve megjegyzendő, hogy nem kötelező module-info szimbolikus hivatkozást készíteni egy rendszermaghoz kapcsolódó fájlhoz, mint amilyen a System-map és vmlinuz fájlokhoz szükséges. Ez csak egy szöveges fájl, amely akkora, mint az aktuális module-info lista. Mielőtt eltávolítanád az összes RH rendszermaghoz szükséges "alapanyagot" a rendszeredről, készítened kellene egy mentést erről a fájlról:

# cp /boot/module-info-2.4.20-19.9 /boot/module-info-2.4.20-19.9.backup

Ezt biztonságosabb a module-info fájlal megtenni, ritkán változnak ugyanazon RH rendszermagok változatán belül.

Ez a "module-info" fájl az anaconda/utils/modlist (speciális RedHat Linux Anaconda telepítőhöz) programmal készült. Egyéb Linux összeállításokban létezhet ennek megfelelő parancs. Tájékozódj a Linux disztribútorod kézikönyv oldalaiból.

Nézd meg a szkriptet és keress rá a "module-info" szóra updmodules .

Következik egy részlet a szkriptből:

#!/bin/bash # updmodules.sh MODLIST=$PWD/../anaconda/utils/modlist MODINFO=$KERNELROOT/boot/module-info-$version -- kivágás bla-bla-bla -- kivágás # module-info fajl elkeszitese $MODLIST --modinfo-file $MODINFO --ignore-missing --modinfo \ $(ls *.o | sed 's/\.o$//') > ../modinfo

Az anaconda/utils/modlist program az anaconda-runtime*.rpm csomagban van a RedHat CD-ROM-on:

cd /mnt/cdrom/RedHat/RPMS rpm -i anaconda-8.0-4.i386.rpm rpm -i anaconda-runtime-8.0-4.i386.rpm ls -l /usr/lib/anaconda-runtime/modlist

Beszerezheted a forráskódját (anaconda/utils/modlist.c) az anaconda*.src.rpm-ből a "http://www.rpmfind.net/linux/rpm2html/search.php?query=anaconda" webhelyről. Egyből olvashatod is: modlist.c .

A "module-info" a fordítás során készül el. Ez egy információs fájl, amit legalábbis akkor használnak, mialatt kitöltésre kerülnek a rendszermag megfelelő Oops jelentései. Ez egy lista a modulok belépési pontjairól. Ezen kívül a depmod is használja azon táblák felépítésénél, amiket az insmod és rokonsága használ. Függőségi információkat tartalmaz azokról a modulokról, amiket egy adott modul előtt be kell tölteni stb.

A lényeg az, hogy "Ne távolítsd el a module-info fájlt."

Néhány információ a module-info fájlról:

• A rendszermag rpm fájlok tartalmazzák (az anaconda-runtime*.rpm építi fel)

• Egy hivatkozás a module-info-{kernel-version} fájlhoz

• Az összes hozzáférhető modulról tartalmaz információt (legalábbis azokról, amik benne vannak az alapértelmezett rendszermag beállításban).

• Fontos az anaconda számára - az anaconda/utils/modlist parancsban.

• A kudzu is használhatja, hogy felderítse a modulok alapértelmezett paramétereit, amikor elkészíti a bejegyzéseket az /etc/modules.conf fájlban. Ha használaton kívül helyezed a module-info fájlt, leállítod a gépet, beraksz egy új hálózati kártyát és újraindítasz, a kudzu hangosan reklamálni fog. Nézd meg a kudzu forráskódját.

10.7. config

Minden alkalommal, ha új rendszermagot fordítasz és telepíted a rendszermag-fájlt a /boot könyvtárba, a megfelelő beállítófájlt szintén át kell másolnod a /boot könyvtárba, dokumentációs célból és későbbi hivatkozás miatt. Ezeket a fájlokat NE változtasd vagy szerkeszd!

ls -l /boot/config-* -rw-r--r-- 1 root root 42111 Sep 4 2002 /boot/config-2.4.18-14 -rw-r--r-- 1 root root 42328 Jan 26 01:29 /boot/config-2.4.18-19.8.0 -rw-r--r-- 1 root root 51426 Jan 25 22:21 /boot/config-2.4.18-19.8.0BOOT -rw-r--r-- 1 root root 52328 Jan 28 03:22 /boot/config-2.4.18-19.8.0-26mar2003

10.8. grub

Ha a GRUB rendszerbetöltőt használod, akkor lesz ott egy "grub" könyvtár is.

ls /boot/grub device.map ffs_stage1_5 menu.lst reiserfs_stage1_5 stage2 e2fs_stage1_5 grub.conf minix_stage1_5 splash.xpm.gz vstafs_stage1_5 fat_stage1_5 jfs_stage1_5 stage1 xfs_stage1_5

Részletesen a "C" függelék - GRUB részletesen, grub.conf mintafájl fejezetben olvashatsz erről.

10.9. System.map

A System.map egy "telefonkönyv-szerű" függvénylistája egy bizonyos lefordított rendszermagnak. Tipikusan egy szimbolikus hivatkozás az éppen futó rendszermag System.map fájljára. Ha rossz (vagy semmilyen) System.map fájlt használsz, az összeomlások nyomon követése nehezebb, de más hatása nincs. A System.map nélkül kisebb zavaró üzenetekkel kell szembesülnöd.

NE bántsd a System.map fájlokat.

ls -ld /boot/System.map* lrwxrwxrwx 1 root root 30 Jan 26 19:26 /boot/System.map -> System.map-2.4.18-19.8.0custom -rw-r--r-- 1 root root 501166 Sep 4 2002 /boot/System.map-2.4.18-14 -rw-r--r-- 1 root root 510786 Jan 26 01:29 /boot/System.map-2.4.18-19.8.0 -rw-r--r-- 1 root root 331213 Jan 25 22:21 /boot/System.map-2.4.18-19.8.0BOOT -rw-r--r-- 1 root root 503246 Jan 26 19:26 /boot/System.map-2.4.18-19.8.0custom

Hogyan készül a rendszermag szimbólumtáblája (Kernel Symbol Table)? A System.map fájlt az "nm vmlinux" készíti el, és a nem fontos vagy érdeklődésre számot nem tartó szimbólumokat kiszedi a grep. Amikor lefordítod a rendszermagot, a System.map fájl az /usr/src/linux/System.map fájlba kerül. Valahogy így:

nm /boot/vmlinux-2.4.18-19.8.0 > System.map # Ez egy sor az /usr/src/linux/Makefile fájlból nm vmlinux | grep -v '\(compiled\)\|\(\.o$$\)\|\( [aUw] \)\|\(\.\.ng$$\)\|\(LASH[RL]DI\)' | sort > System.map cp /usr/src/linux/System.map /boot/System.map-2.4.18-14 # For v2.4.18

Forrás: "http://www.dirac.org/linux/systemmap.html"

12.1. Az "apt-get" forráskódja

Letöltheted és újrafordíthatod az apt-get forráskódját a saját terjesztésedhez. Az apt-get forráskódja letölthető a http://ftp.freshrpms.net/pub/freshrpms/redhat/9/apt honlapról.

12.2. Az "rpmfind" segédprogram

Az apt-get programtól függetlenül az rpmfind is használható a RedHat-ban. Az rpmfind néhány dologban hasonlít az apt-get segédprogramra. Látogass el az rpmfind honlapjára: http://rpmfind.net/linux/rpmfind . Az rpmfind egy olyan segédprogram, amely megkeresi, telepíti és önműködően frissíti a helyi gépeden lévő RPM fájlokat. Az rpmfind webhelyét megtalálod a http://rpmfind.net címen.

13.1. Hivatkozások a betöltési folyamat témájában

Nézd meg a következő forrásokat:

• The Linux Boot Process (A Linux betöltési folyamata)

• Bootdisks and Boot Process (Indítólemezek és a betöltési folyamat)

• Linux Boot Process - by San Gabreil LUG (Linux betöltési folyamat - írta San Gabreil LUG)

• Boot Process (Netmag) (Betöltési folyamat (Netmag))

• Boot Process (LUG Victoria) (Betöltési folyamat (LUG Victoria))

14.1. Acrobat PDF formátum

PDF fájlt a postscript fájl felhasználásával lehet készíteni, vagy az acrobat distill illetve Ghostscript segítségével. A postscript fájlt DVI-ből lehet elkészíteni, ami viszont közvetlenül LaTex fájlból készül. A distill szoftver letölthető a "http://www.adobe.com" webhelyről. Alább egy egyszerű példa látható:

bash$ man sgml2latex bash$ sgml2latex filename.sgml bash$ man dvips bash$ dvips -o filename.ps filename.dvi bash$ distill filename.ps bash$ man ghostscript bash$ man ps2pdf bash$ ps2pdf input.ps output.pdf bash$ acroread output.pdf &

Esetleg használhatod a következő Ghostscript parancsot: ps2pdf . A ps2pdf hasonlóan működik mint az Adobe Acrobat Distiller program, és majdnem minden funkcióját tudja: konvertálja a PostScript fájlokat Portable Document Format (PDF) formátumba. A ps2pdf konvertálást egy nagyon kicsi parancsszkriptben (batch fájlban) valósították meg, ami meghívja a GhostScript programot, kiválasztva egy speciális "kimeneti eszközt", amely a pdfwrite . A ps2pdf használatához a pdfwrite eszközt be kell szúrni a Makefile-ba, a GhostScript programfordításakor; olvasd a fordítási dokumentációt továbi részletekért.

14.2. Konvertálás Linuxdoc-ról Docbook formátumra

(Ez a fejezet mára elavult, bár bizonyos részei használhatók - a lektor) Ez a dokumentum Linuxdoc SGML formátumban készült. A Docbook SGML formátum helyettesíti a Linuxdoc formátumot, mivel sokkal több szolgáltatása van, mint annak. A Linuxdoc formátum nagyon egyszerű és könnyű használni. A formátumának Docbook SGML-re való konvertálásához használd a ld2db.sh szkriptet, valamint néhány perl szkriptet. Az ld2db kimenete nem 100%-ig tiszta, ezért használd a clean_ld2db.pl perl szkriptet. Lehet, hogy kézzel is kell javítani néhány sort a doksiban.

• Töltsd le a ld2db programot a "http://www.dcs.gla.ac.uk/~rrt/docbook.html" vagy a "http://milkyway.has.it" , Milkyway Galaxy site webhelyről.

• A cleanup_ld2db.pl perl szkriptet letöltheted a "http://milkyway.has.it" és Milkyway Galaxy site webhelyekről.

		bash$ ld2db.sh file-linuxdoc.sgml db.sgml
		bash$ cleanup.pl db.sgml > db_clean.sgml
		bash$ gvim db_clean.sgml 
		bash$ docbook2html db.sgml
        

14.3. Konvertálás MS WinHelp formátumra

Átalakíthatod a Microsoft Windows Help formátumára is az SGML dokumentumot, először konvertáld át HTML formátumba a következő parancsok használatával:

bash$ sgml2html xxxxhowto.sgml (ez HTML fájlt készít) bash$ sgml2html -split 0 xxxxhowto.sgml (to generate a single page html file)

Majd használd a HtmlToHlp segédprogramot. Ezen kívül használható az sgml2rtf is, majd az RTF fájlokat lehet a WinHelp legyártásához felhasználni.

14.4. A különböző formátumok olvasása

A dokumentum dvi formátumban történő olvasásához használd az xdvi programot. Az xdvi a tetex-xdvi*.rpm csomagban van a RedHat Linuxban, amit meg lehet találni a Control Panel | Applications | Publishing | TeX menüpontokon keresztül. Az olvasáshoz add ki a

xdvi -geometry 80x90 howto.dvi man xdvi

parancsot. Méretezd át az ablakot egérrel. A navigáláshoz használd a nyílbillentyűket, a Page Up/Down gombokat, de az "f", "d", "u", "c", "l", "r", "p", "n" billentyűket is a fel/le mozgáshoz, középre igazításhoz, következő/előző oldal kéréséhez stb. A haladó menü kikapcsolásához nyomj "x"-et.

A postscript fájlt a "gv" (ghostview) vagy a "ghostscript" programmal nézheted meg. A ghostscript program a ghostscript*.rpm csomagban van, a gv pedig a gv*.rpm-ben a RedHat Linux alatt, ami elérhető a ControlPanel | Applications | Graphics menüpontokon keresztül. A gv program sokkal felhasználóbarátabb, mint a ghostscript. Ezenkívül a ghostscipt és a gv is elérhető más platformokon, mint OS/2, Windows 95 és NT, még ezeken is megnézheted ezt a doksit.

• A Windows 95, OS/2 és egyéb operációs rendszerekhez beszerezhető a "http://www.cs.wisc.edu/~ghost" webhelyről.

A postscipt dokumentum olvasásához add ki a

gv howto.ps ghostscript howto.ps

parancsot.

A HTML formátumú doksit olvashatod a Netscape Navigator, Microsoft Internet explorer, Redhat Baron és vagy 10 másik böngészőprogram segítségével.

A latex, LyX kimenet olvasásához használd a LyX X-Window előtétprogramot a latex programmal.

15.1. Az mkinitrd használata

Az mkinitrd segédprogram készíti el az initrd fájlt, egyetlen paranccsal. Ez a parancs a RedHat jellegzetessége. A Linux többi terjesztéseinél hasonló parancsok létezhetnek. Nagyon kényelmes program.

Olvasd el az mkinitrd kézikönyv oldalát.

/sbin/mkinitrd --help # vagy egyszerűen: "mkinitrd --help" usage: mkinitrd [--version] [-v] [-f] [--preload <module>] [--omit-scsi-modules] [--omit-raid-modules] [--omit-lvm-modules] [--with=<module>] [--image-version] [--fstab=<fstab>] [--nocompress] [--builtin=<module>] [--nopivot] <initrd-image> <kernel-version> (example: mkinitrd /boot/initrd-2.2.5-15.img 2.2.5-15) # olvasd el a kezikonyv oldalt ..... man mkinitrd su - root # Az alábbi parancs elkészíti az initrd fájlt mkinitrd ./initrd-2.4.18-19.8.0custom.img 2.4.18-19.8.0custom ls -l initrd-2.4.18-19.8.0custom.img -rw-r--r-- 1 root root 127314 Mar 19 21:54 initrd-2.4.18-19.8.0custom.img cp ./initrd-2.4.18-19.8.0custom.img /boot

A következő fejezetekben olvashatsz arról, hogyan kell kézzel elkészíteni az initrd fájlt.

15.2. Rendszermag-dokumentációk

A /boot/initrd.img elkészítéséről szól az /usr/src/linux/Documentation/initrd.txt leírás, valamint a Loopback-Root-mini-HOWTO .

15.3. Linuxman Book

Egy részlet a "http://www.linuxman.com.cy/rute/node1.html" 31.7. fejezetéből.

Az SCSI telepítésének buktatói és az initrd

A következő leírás némelyike nehezen lesz érthető anélkül, hogy tudnál valamit a rendszermag-modulokról, amiket a 42. fejezetben mutat be. Később térj vissza erre a fejezetre.

Képzeljünk el egy rendszert, amiben egyetlen IDE lemez sincs, csak egy SCSI lemez tartalmazza a telepített Linuxot. Vannak az SCSI lemezt olvasó BIOS megszakítások, ugyanúgy, mint az IDE-hez, tehát a LILO vígan hozzá tud férni egy SCSI partíción lévő rendszermaghoz. Azonban a rendszermag "el fog veszni" a rendszermag-modulok nélkül [lásd 42. fejezet. A rendszermag magától nem tudja az összes létező hardver elemet támogatni. Ez általában egy fő részre (a rendszermag fájlra, amit ebben a fejezetben tárgyalunk) és modulok százaira (betölthető részek, amik a /lib/modules alatt találhatók) tagolható szét [ amik támogatják a sokféle típusú SCSI, hálózati, hangeszközt stb. ], amely képes vezérelni azt a bizonyos SCSI meghajtót. Így bár a rendszermag be tud töltődni és el tud indulni, de nem tudja felcsatolni a gyökér fájlrendszert az SCSI modul előzetes betöltése nélkül. Viszont a modul maga a gyökér fájlrendszeren foglal helyet a /lib/modules-ban. Ez egy trükkös helyzet, és kétféle módon lehet megoldani: (a) vagy előre engedélyezett (preenabled) SCSI támogatású rendszermagot, vagy (b) egy initrd előzetes gyökér fájlrendszernek nevezett fájlt használunk.

Az első módszert ajánlom. Magától értetődő (bár időigényes) folyamat egy olyan rendszermag elkészítése, ami beépített támogatást nyújt az SCSI kártyádhoz (és nem egy külön modulban). A beépített SCSI és hálózati meghajtók legtöbbször automatikus detektálást is végeznek, lehetővé téve az eszközhöz való időközbeni hozzáférést - mindenféle kapcsoló megadása nélkül működnek. [lsqb ] A 42. fejezet tárgyalja.] és ami még fontosabb, anélkül, hogy olvasnod kéne a beállításukról. Ennek befordított hardvertámogatás a neve (a modulos támogatással szemben). Az így készült rendszermag a modul méretével lesz nagyobb. A 42. fejezet taglalja az ilyen fajta programfordítást.

A második módszer gyorsabb, de trükkösebb. A Linux támogat egy olyan dolgot, amit initrd (initial RAM disk) néven ismernek. Ez egy kicsi, +1.5 MB méretű fájlrendszer, amit a LILO tölt be, és a rendszermag a valódi gyökér fájlrendszer helyett csatol fel. A rendszermag RAM-lemezként csatolja fel ezt a fájlrendszert, végrehajtja a /linuxrc fájlt, majd felcsatolja a valódi fájlrendszert.

31.6 fejezet initrd fájl készítése

Kezdjük egy kis fájlrendszer elkészítésével. Készíts egy könyvtárat [nbsp ]/initrd néven és másold át a következő fájlokat oda:

drwxr-xr-x 7 root root 1024 Sep 14 20:12 initrd/ drwxr-xr-x 2 root root 1024 Sep 14 20:12 initrd/bin/ -rwxr-xr-x 1 root root 436328 Sep 14 20:12 initrd/bin/insmod -rwxr-xr-x 1 root root 424680 Sep 14 20:12 initrd/bin/sash drwxr-xr-x 2 root root 1024 Sep 14 20:12 initrd/dev/ crw-r--r-- 1 root root 5, 1 Sep 14 20:12 initrd/dev/console crw-r--r-- 1 root root 1, 3 Sep 14 20:12 initrd/dev/null brw-r--r-- 1 root root 1, 1 Sep 14 20:12 initrd/dev/ram crw-r--r-- 1 root root 4, 0 Sep 14 20:12 initrd/dev/systty crw-r--r-- 1 root root 4, 1 Sep 14 20:12 initrd/dev/tty1 crw-r--r-- 1 root root 4, 1 Sep 14 20:12 initrd/dev/tty2 crw-r--r-- 1 root root 4, 1 Sep 14 20:12 initrd/dev/tty3 crw-r--r-- 1 root root 4, 1 Sep 14 20:12 initrd/dev/tty4 drwxr-xr-x 2 root root 1024 Sep 14 20:12 initrd/etc/ drwxr-xr-x 2 root root 1024 Sep 14 20:12 initrd/lib/ -rwxr-xr-x 1 root root 76 Sep 14 20:12 initrd/linuxrc drwxr-xr-x 2 root root 1024 Sep 14 20:12 initrd/loopfs/

Az én rendszeremen, a initrd/bin/insmod fájl statikusan linkelt [ami azt jelenti, hogy nem igényel megosztott könyvtárakat ], a /sbin/insmod.static fájlból - ez a modutils-2.3.13 csomag része. Az initrd/bin/sash egy statikusan linkelt parancsértelmező a sash-3.4 csomagból. Az insmod-ot újra is fordíthatod forrásból, ha nincs statikus verziód. Esetleg másold be a szükséges DLL-eket a /lib-ből az initrd/lib könyvtárba. (A szükséges DLL-ek listáját megkapod, ha az "ldd /sbin/insmod" parancsot kiadod. Ne felejtsd el átmásolni a szimbolikus linkeket sem, valamint futtatni a "strip -s {lib}" parancsot, a DLL-ek méretének csökkentéséhez.

Most másold át az initrd/lib/ könyvtárba a szükséges SCSI modulokat. Például, ha egy Adaptec AIC-7850 SCSI adaptered van, akkor az aic7xxx.o modul kell a /lib/modules/{version}/scsi/aic7xxx.o fájlokból. Ezek után rakd be ezt a initrd/lib/ könyvtárba.

-rw-r--r-- 1 root root 129448 Sep 27 1999 initrd/lib/aic7xxx.o

Az initrd/linuxrc fájlnak egy szkriptet kell tartalmaznia, hogy betöltse az összes modult a rendszermag számára, hogy hozzáférhessen az SCSI partícióhoz. Ebben az esetben, csak az aic7xxx modul kell [ az insmod az eszköz IRQ-ira és IO-címeire vonatkozó paramétereket is megkaphat, lásd a 42. fejezetet.]:

#!/bin/sash aliasall echo "Loading aic7xxx module" insmod /lib/aic7xxx.o

Alaposan ellenőrizd az összes jogosultságot, majd futtasd a chroot parancsot a fájlrendszer teszteléséhez.

chroot ~/initrd /bin/sash /linuxrc

Ezután készíts egy "fájlrendszer-fájlt" (file system image), hasonlóan a 19.9 fejezetben leírtakhoz:

dd if=/dev/zero of=~/file-inird count=2500 bs=1024 losetup /dev/loop0 ~/file-inird mke2fs /dev/loop0 mkdir ~/mnt mount /dev/loop0 ~/mnt cp -a initrd/* ~/mnt/ umount ~/mnt losetup -d /dev/loop0

Végül tömörítsd össze a fájlrendszert a gzip programmal, valamilyen néven:

gzip -c ~/file-inird > initrd-<kernel-version>

31.7 fejezet A lilo.conf módosítása az initrd használatához

A lilo.conf fájlt annak megfelelően kell megváltoztatni, hogy az initrd fájlrendszert töltse be. Egyszerűen add hozzá az initrd kapcsolót. Például:

boot=/dev/sda prompt timeout = 50 compact vga = extended linear image = /boot/vmlinuz-2.2.17 initrd = /boot/initrd-2.2.17 label = linux root = /dev/sda1 read-only

Figyeld meg a "linear" kapcsoló használatát. Ez egy BIOS trükk, amiről a lilo(5) kézikönyv oldalán olvashatsz. Ez gyakran szükséges, viszont azt eredményezheti, hogy az SCSI lemezek nem lesznek átvihetők különböző BIOS-al rendelkező gépekre (azt jelenti, hogy újra le kell futtatni a lilo-t, ha egy másik gépbe rakod át a lemezt).

16.1. LILO forrásanyagok

A következő dokumentumokban olvashatsz a témáról:

• http://www.tldp.org/HOWTO/mini/LILO.html

• Olvasd a rendszereden lévő LILO dokumentációt:

  # Használd a kghostview, ghostview vagy gv parancsot kghostview /usr/share/doc/lilo-21.4.4/doc/user.ps # A HTML formátum olvasásához tedd ezt: mkdir $HOME/lilodocs cd $HOME/lilodocs cp /usr/share/doc/lilo-21.4.4/doc/user.tex . latex2html user # Ez létrehozza a html fájlokat az usr könyvtárban

• 17 GRUB beállítófájl

• "http://www.tldp.org/HOWTO/LILO-crash-rescue-HOWTO.html" .

16.2. LILO hibaelhárítás

A csipogó (beeper) hibakód-táblázata:

A témáról olvashatsz a http://www.preggers.easynet.be/lilo.html honlapon.

Ha a LILO-val vannak problémák, olvasd el a következő tippeket. Ha a betöltés közben a "L0101010101010101 ...." hibával találkozol, akkor a következőket tedd:

• A kedvenc szövegszerkesztőddel nyisd meg a /etc/lilo.conf fájlt:

  # keresd meg a következő sort: linear # tegyél elé megjegyzés jelet (kettős keresztet - a lektor), hogy így nézzen ki: # linear Mentsd el és futtasd a lilo-t.

• A boot-partíciónak a 8GB-os határon belül kell lennie. Ha problémád van, olyan programokkal, mint a Partition Magic vagy a Mandrake-féle DiskDrake, könnyen orvosolhatod.

• A 01 a DRAM frissítési hiba. Ha csak szimplán "L 01"-et látsz, indíts újra a gépet a CTRL+ATL+DEL kombinációval (viszont ne kapcsold ki a gépet, csak CTRL+ATL+DEL-t nyomj). Ez javíthatja a problémát.

16.3. Egy LILO beállítófájl minta

Mindig adj egy dátumra vonatkozó kiterjesztést a fájlnévhez, mert ez jelzi, mikor készítetted a rendszermagot, amint alább is látható:

bash# man lilo bash# man lilo.conf Szerkeszd az /etc/lilo.conf fájlt és rakd be ezeket a sorokat: image=/boot/bzImage.myker.26mar2001 label=myker root=/dev/hda1 read-only Az eszköznevet a "root=" számára a következő paranccsal ellenőrizheted: bash# df / Most add ki a következő parancsokat: bash# lilo bash# lilo -q

Akkor is újra kell futtatnod a lilo-t, ha a "myker" bejegyzés létezik, valahányszor új bzImage fájlt készítesz.

Alább egy példa /etc/lilo.conf látható. Az elnevezési szabályokat is követheted, mint ker2217 (a 2.2.17-es rendszermaghoz), ker2214 (a 2.2.14-hez). Sok rendszermag fájlod lehet ugyanabban a /boot rendszerben. Az én gépemen valami hasonló van:

boot=/dev/hda map=/boot/map install=/boot/boot.b prompt timeout=50 default=firewall image=/boot/vmlinuz-2.2.14-5.0 label=ker2214 read-only root=/dev/hda9 image=/boot/vmlinuz-2.2.17-14 label=ker2217 read-only root=/dev/hda9 #image=/usr/src/linux/arch/i386/boot/bzImage # label=myker # root=/dev/hda7 # read-only image=/boot/bzImage.myker.11feb2001 label=myker11feb root=/dev/hda9 read-only image=/boot/bzImage.myker.01jan2001 label=myker01jan root=/dev/hda9 read-only image=/boot/bzImage.myker-firewall.16mar2001 label=firewall root=/dev/hda9 read-only

17.1. GRUB forrásanyagok

Olvasd a

• "http://www.tldp.org/HOWTO/Linux+Win9x+Grub-HOWTO/intro.html" ( "http://tldp.fsf.hu/HOWTO/Linux+Win9x+Grub-HOWTO-hu.html" ) dokumentumot.

• GNU GRUB "http://www.gnu.org/software/grub"

• Redhat Manual (RedHat kézikönyv).

• Multiboot-with-GRUB minihowto

• Grub Manual (Grub kézikönyv)

	bash# man grub
	bash# man grubby   # (parancssoros eszköz a grub, lilo, és elilo beállításához)
	bash# man grub-install
      

17.2. GRUB tippek

A RedHat Linuxban a grub képernyőjénél állva nyomj egy c-t a parancssori kapcsolók megtekintéséhez:

A Linux betöltéséhez tedd ezt: grub> help grub> root (hd1,1): Filesystem is type ext2fs, partition type 0x83 grub> root (hd1,0) grub> kernel / <Nyomj-TAB-ot> Kilistázza az összes fájlt. grub> kernel /boot <Nyomj-TAB-ot> Kilistázza a /boot könyvtár tartalmát. grub> kernel /boot/vmlinuz grub> boot

Erről a GRUB Manual (GRUB kézikönyv) dokumentációban is olvashatsz. A MS Windows 95/2000 stb. betöltéséhez tedd ezt: ha nem támogatott operációs rendszert (például Windows 95) akarsz betölteni, csinálj betöltési láncot (chain-load) az operációs rendszer betöltőjéhez. Normál esetben a rendszerbetöltőt annak a partíciónak a boot szektora tartalmazza, amelyikre az operációs rendszert telepítettük.

grub> help grub> help rootnoverify grub> rootnoverify (hd0,0) grub> makeactive grub> chainloader +1 grub> boot

17.3. Egy GRUB beállítófájl minta

# grub.conf generated by anaconda # # Figyeld meg, hogy nem kell ujrafuttatni a grub-ot, ha valtoztatsz a fajlon # FIGYELEM: nincs /boot particiod. Ez azt jelenti, hogy minden rendszermag es # initrd utvonal a / könyvtárhoz viszonyitott, például: # root (hd0,8) # kernel /boot/vmlinuz-version ro root=/dev/hda9 # initrd /boot/initrd-version.img #boot=/dev/hda # Alapertelmezesben a masodik bejegyzes inditasa. default=1 # Az elso bejegyzes a biztonsagi tartalek. fallback 0 # Automatikus betoltes 2 perc elteltevel. timeout=120 splashimage=(hd0,8)/boot/grub/splash.xpm.gz title Windows 2000 unhide (hd0,0) hide (hd0,1) hide (hd0,2) rootnoverify (hd0,0) chainloader +1 makeactive title Red Hat Linux (2.4.18-19.8.0.19mar2003) root (hd0,8) kernel /boot/bzImage.2.4.18-19.8.0.19mar2003 ro root=LABEL=/ hdd=ide-scsi initrd /boot/initrd-2.4.18-19.8.0custom.img.19mar03 title Red Hat Linux (2.4.18-19.8.0custom) root (hd0,8) kernel /boot/vmlinuz-2.4.18-19.8.0custom ro root=LABEL=/ hdd=ide-scsi initrd /boot/initrd-2.4.18-19.8.0custom.img title Red Hat Linux (2.4.18-14) root (hd0,8) kernel /boot/vmlinuz-2.4.18-14 ro root=LABEL=/ hdd=ide-scsi initrd /boot/initrd-2.4.18-14.img title MyKernel.26jan03 (Red Hat Linux 2.4.18-14) root (hd0,8) kernel /boot/bzImage.myker.26jan03 ro root=LABEL=/ hdd=ide-scsi initrd /boot/initrd-2.4.18-19.8.0.img title Windows 98 hide (hd0,0) hide (hd0,1) unhide (hd0,2) rootnoverify (hd0,2) chainloader +1 makeactive title DOS 6.22 hide (hd0,0) unhide (hd0,1) hide (hd0,2) rootnoverify (hd0,1) chainloader +1 makeactive title Partition 2 (floppy) hide (hd0,0) unhide (hd0,1) hide (hd0,2) chainloader (fd0)+1 title Partition 3 (floppy) hide (hd0,0) hide (hd0,1) unhide (hd0,2) chainloader (fd0)+1

19.1. A rendszermag rendben elkészül, de a "make modules" nem sikerül

Jelenség: A rendszermag elkészül, és elkészül a bzImage, de a "make modules" már nem sikerül.

Megoldás: Ez a legtrükkösebb probléma, számos oka lehet. Ilyenek például a Linux terjesztés maga, nem frissített csomagfüggőségek. Ez nagyon jellemző a RedHat terjesztésre, de másiknál is előfordulhat. Okozhatja továbbá néhány "ott felejtett" fájl is, amelyek felfüggesztik a programfordítási folyamatot, ezáltal problémát okoznak. Ennek ellenszere a "make mrproper" és "make clean", majd a "make modules" parancs kiadása. Szükséged lehet a beállítási fájlok mentésére, alább látható ennek menete:

bash# cd /usr/src/linux bash# mkdir /usr/src/kernelconfigs ; bash# cp /usr/src/linux/.config /usr/src/kernelconfigs/.config.save; bash# cp /usr/src/linux/.config /usr/src/linux/configs/.config.save # Különösen biztonságos bash# cp /boot/config* /usr/src/linux/configs/ # Különösen biztonságos bash# make clean bash# make mrproper # "EL KELL VÉGEZNED ezt az mrproper-t", különben pokolian sok problémával # kell szembenézned bash# make clean bash# cp /usr/src/kernelconfigs/.config.save .config # abban az esetben, ha újra fel akarod # használni a beállítófájlt ??

19.2. A programfordítás rendben megtörténik, de a rendszermag nem indul

Jelenség: ha a rendszermag rendben lefordul, de nem töltődik be és mindig rendszermag pánikra panaszkodik valahol az /sbin/modprobe körül.

Megoldás: nem készítetted el az initrd fájlt. Olvasd el az "A" függelék - initrd.img fájl készítése fejezetet.

Az initrd elkészítésén kívül, ki kell adnod egy "make modules" és "make modules_install" parancsot. Még ha ki is adtad a "make modules" parancsot előtte, próbáld meg másodszor is lefuttatni (nem árthat). Add ki a "make modules" és "make modules_install" parancsokat még egyszer, hogy teljesen megbizonyosodj arról, miszerint a betölthető modulok a helyükre kerültek.

19.3. A rendszer működése felfüggesztődik a LILO-nál

Jelenség: Miután felépítetted a rendszermagot és újraindítottál, a rendszer várakozik épp a LILO előtt.

Ok: Valószínűleg nem állítottad be a BIOS-ban a megfelelő elsődleges mester IDE és másodlagos szolga IDE merevlemez partíciót.

Megoldás: Kapcsold be a gépet és nyomd meg a DEL gombot a BIOS (Basic Input Output System) Setup menübe történő belépéshez. Válaszd az IDE beállításokat és állítsd be a megfelelő elsődleges merevlemez partíciót és a szolga-meghajtókat. Amikor a rendszer indul, megkeresi az elsődleges IDE merevlemezt és a Master Boot Record partíciót. Kiolvassa az MBR-t és elkezdi betölteni a Linux-rendszermagját a merevlemez partíciójáról.

19.4. No init found (nem található init)

A következő hibát gyakran követik el a kezdő felhasználók.

Ha az új rendszermagod nem indul el, és a következőt hibaüzenetet kapod:

Warning: unable to open an initial console Kernel panic: no init found. Try passing init= option to kernel

Az a probléma, hogy nem állítottad be megfelelően a "root=" paramétert az /etc/lilo.conf fájlban. Az én esetemben, a root=/dev/hda1 partíciót használom, amin a gyökér "/" partíció van. Jól kell beállítanod a root-eszközt, olyasminek kell lennie, mint /dev/hdb2 vagy /dev/hda7.

Lehetnek hibák ez előtt a rendszermag pánik előtt is. Nézd meg és olvasd el a lehetséges hibaüzeneteket a "Kernel panic:" felirat előtt. A hibát okozhatja bármely ez előtti hiba is (összegződő hatás). Például a "Kernel panic:" hibaüzenet előtt láthatsz olyat is, hogy "kernel-module version mismatch" (a rendszermag-modul verzió nem egyezik) vagy "ilyen-olyan-egyéb-hibaüzenet"-eket is. Próbáld meg az ELSŐ, rendszer által jelzett hibát kijavítani.

A rendszermag az init parancsot az /sbin/init alatt keresi. Az /sbin könyvtár pedig a gyökér-partíción van. További részleteket a

bash# man init

parancs kiadásával, valamint a "C" függelék - GRUB részletesen, grub.conf mintafájl és "B" függelék - lilo.conf mintafájl fejezetek olvasásával tudhatsz meg.

19.5. Csomó fordítási hiba (compile error)

A "make", "make bzImage", "make modules" vagy "make modules_install" fordítási hibákat jelez. Add ki a "make mrproper" parancsot a "make" parancs kiadása előtt.

bash# make clean && make mrproper # "KÖTELEZŐ KIADNOD AZ mrproper parancsot", egyébként problémák százai jelentkeznek!

Ha a probléma változatlanul fennáll, próbáld ki a "menuconfig"-ot az "xconfig" helyett. Néha a GUI adott verziója problémázik az "xconfig"-al:

bash# export TERM=VT100 bash# make menuconfig # Újabb, az "ncurses"/"curses"-t használja, ha nincs telepítve nem működik

19.6. A "depmod" parancs "Unresolved symbol error messages" hibaüzenetet ír ki

A depmod parancs futásakor "Unresolved symbols" hibaüzenetet ír ki. Az alábbi példa mutatja be az esetet:

bash$ su - root bash# man depmod bash# depmod depmod: *** Unresolved symbols in /lib/modules/version/kernel/drivers/md/linear.o depmod: *** Unresolved symbols in /lib/modules/version/kernel/drivers/md/multipath.o depmod: *** Unresolved symbols in /lib/modules/version/kernel/drivers/md/raid0.o depmod: *** Unresolved symbols in /lib/modules/version/kernel/drivers/md/raid1.o depmod: *** Unresolved symbols in /lib/modules/version/kernel/drivers/md/raid5.o

Ok: Nem fordítottad és telepítetted a modulokat az új rendszermag elkészítése ( "make bzImage" ) után.

Megoldás: Az új rendszermag elkészítése után muszáj ezt tenned:

bash$ su - root bash# cd /usr/src/linux bash# make modules bash# make modules_install

19.7. A rendszermag nem tölti be a modult, "Unresolved symbols" hibaüzenetet ír ki

Amikor betöltöd a rendszert, és az bármely modult megpróbálva betölteni a "Unresolved symbol : __some_function_name" üzenetet ír ki, akkor ez azt jelenti, hogy nem "tiszta helyzetből kiindulva" fordítottad a modulokat és a rendszermagot. Elengedhetetlen, a make clean parancs kiadása, majd a modulok fordítása. Ezt az alábbi parancsok kiadásával teheted meg:

bash# cd /usr/src/linux bash# make dep bash# make clean bash# make mrproper # "MUST DO THIS mrproper", otherwise you will face hell lot of problems !! bash# make clean bash# nohup make bzImage & bash# tail -f nohup.out (.... to monitor the progress) bash# make modules bash# make modules_install

19.8. A rendszermag nem tud betölteni egy modult

Ha a rendszermag nem tud betölteni egy modult (mondjuk egy hálózati kártyáét vagy más eszközét), akkor megpróbálhatod az eszközt közvetlenül a rendszermagba fordítani. Néha a betölthető modul NEM működik és a meghajtót fixen a rendszermagba kell fordítani. Például - néhány hálózati kártya nem támogatja a betölthető modul szolgáltatást - egyből a rendszermagba KELL fordítanod. Ezért a "make xconfig"-ban NEM SZABAD a betölthető modul opciót választani ehhez az eszközhöz.

19.9. Betölthető modulok

Az alapértelmezett betölthető modulokat telepítheted így:

Az alább megadott lépés nem szükséges, de HIBA ESETÉN SZÜKSÉG LEHET RÁ , amikor a /lib/modules fájljai megsérültek. Ha már létezik a /lib/modules könyvtár, és ki akarod cserélni a tartalmát, használd a "--force" kapcsolót a csomag lecseréléséhez és válaszd a megfelelő CPU architektúrát.

A RedHat Linux új verzióiban (mint a 6.0 vagy későbbi) a rendszermag-modulokat a kernel-2.2*.rpm tartalmazza. Telepítsd a rendszermagot és a modulokat:

Ez kilistázza a már telepített csomagokat. bash# rpm -qa | grep -i kernel bash# rpm -U --force /mnt/cdrom/Redhat/RPMS/kernel-2.2.14-5.0.i686.rpm (or) bash# rpm -U --force /mnt/cdrom/Redhat/RPMS/kernel-2.2.14-5.0.i586.rpm (or) bash# rpm -U --force /mnt/cdrom/Redhat/RPMS/kernel-2.2.14-5.0.i386.rpm

Ez csak a régi, 5.2 és az előtti verziókhoz szól. Indíts az új rendszermaggal és telepítsd a betölthető modulokat a RedHat "contrib" CD-ROM-ról: cdrom

bash# rpm -i /mnt/cdrom/contrib/kernel-modules*.rpm ....(A régi Linux rendszerekhez, amikben nincs előre telepítve az insmod)

19.10. Olvasd el a dokumentációt

Ha további problémák vannak, elolvashatod az /usr/src/linux/README (legalább egyszer), valamint az /usr/src/linux/Documentation fájlt is.

bash [/] # cd /usr/src/linux/Documentation bash [/usr/src/linux/Documentation] # ls *.txt binfmt_misc.txt ioctl-number.txt nbd.txt serial-console.txt cachetlb.txt IO-mapping.txt nfsroot.txt sgi-visws.txt cciss.txt IRQ-affinity.txt nmi_watchdog.txt smart-config.txt computone.txt isapnp.txt oops-tracing.txt smp.txt cpqarray.txt java.txt paride.txt sonypi.txt devices.txt kernel-doc-nano-HOWTO.txt parport-lowlevel.txt specialix.txt digiboard.txt kernel-docs.txt parport.txt spinlocks.txt digiepca.txt kernel-parameters.txt pci.txt stallion.txt DMA-mapping.txt kmod.txt pcwd-watchdog.txt svga.txt dnotify.txt locks.txt pm.txt swsusp.txt exception.txt logo.txt ramdisk.txt sx.txt floppy.txt magic-number.txt riscom8.txt sysrq.txt ftape.txt mandatory.txt rtc.txt unicode.txt hayes-esp.txt mca.txt SAK.txt VGA-softcursor.txt highuid.txt md.txt sched-coding.txt watchdog-api.txt i810_rng.txt memory.txt sched-design.txt watchdog.txt ide.txt modules.txt scsi-generic.txt zorro.txt initrd.txt mtrr.txt scsi.txt

19.11. make clean

Ha az új rendszermag valóban furcsa dolgokat csinál egy rutinszerű frissítés után, esélye van annak, hogy elfelejtetted kiadni a make clean parancsot az új rendszermag fordítása előtt. A jelenségek kiterjedhetnek bármire az egybőli lefagyástól, a különös I/O hibákon át a csapnivaló teljesítményig. Bizonyosodj meg, hogy kiadtad a make dep parancsot is.

19.12. Óriási vagy lassú rendszermag

Ha a rendszermagod sok memóriát zabál, túl nagy, és/vagy örökké tart a programfordítása még az új Quadbazillium-III/4400-as gépeden is, akkor valószínűleg sok felesleges cuccot (eszközmeghajtót, fájlrendszert stb.) tettél bele. Ha nem használod, ne állítsd be, mivel memóriát foglal. A legkézenfekvőbb jelenség a rendszermag felfúvódására a memória állandó oda- visszatöltése a lemezről; ha a lemezed sok zajt bocsát ki, és nem egyike a régi Fujitsu Eagles-eknek (ami kikapcsoláskor olyan hangot ad ki, mint egy leszálló repülőgép), akkor nézd át a beállításaidat.

Megállapíthatod, hogy mennyi memóriát használ a rendszermag, ha veszed a teljes memóriamennyiséget és kivonod belőle a "total mem" értékét, amit a /proc/meminfo mutat, vagy a " free " parancs.

19.13. A párhuzamos port/nyomtató nem működik

A PC-k beállítási lépései: először is, a "General Setup" kategóriában válaszd a " Parallel port support" és "PC-style hardware" beállításokat. Aztán a "Character devices" alatt, válaszd a "Parallel printer support"-ot.

Ezután következnek a nevek. A Linux 2.2 máshogy nevezi a nyomtatóeszközöket, mint a korábbi kiadások. Ennek az a következménye, hogy ha lp1 eszközöd van a régi rendszermag alatt, ez valószínűleg lp0 az új verziónál. Használd a " dmesg parancsot , vagy nézd meg a naplókat a /var/log könyvtárban, hogy kiderítsd az eszköz nevét.

19.14. A rendszermag nem fordul le

Ha nem fordul le, akkor lehetséges, hogy egy foltozás nem sikerült, vagy a forrásod valamiért nem jó. A gcc verziód szintén nem biztos, hogy megfelelő, vagy szintén nem jó (például az include fájlok lehetnek hibásak). Győződj meg, hogy a Linus által leírt szimbolikus linkek, amiket a README fájlban ír le, jól vannak beállítva. Általánosan, ha egy hagyományos rendszermag nem fordul le, akkor valami komoly gond van a rendszerben, és bizonyos eszközök újbóli telepítése válhat szükségessé.

Néhány esetben, a gcc hardver problémák miatt szállhat el. A hibaüzenet olyasmi lehet, hogy "xxx exited with signal 15" és ez általában nagyon rejtélyesen néz ki. Valószínűleg nem említettem volna, de megtörtént velem, egyszer volt egy kevés rossz cache-memóriám, és időnként a fordító véletlenszerűen elhányta magát. Először próbáld meg a gcc-t kicserélni, ha problémád van. Kisakkozhatod, hogy lefordul-e a rendszermag a külső gyorsítótár kikapcsolásával, csökkentett méretű RAM-mal stb.

Fel tudja zaklatni az embereket, ha azt mondják nekik, hogy rossz a hardverük. Nos, én nem adom fel. Létezik egy GYIK is erről, ezen a "http://www.bitwizard.nl/sig11" webhelyen.

19.15. A rendszermag új verziója nem töltődik be

Nem futtattad a LILO-t, vagy nincs rendesen beállítva. Egy dolog, ami "megfogott" engem egyszer, egy konfigurációs fájl problémája volt: ez volt benne: " boot = /dev/hda1 " ahelyett, hogy " boot = /dev/hda " lett volna. (Ez először tényleg zavaró lehet, de ha egyszer van egy működő beállítófájlod, nem kell megváltoztatnod).

19.16. Elfelejtetted futtatni a LILO-t, vagy a rendszered egyáltalán nem indul el

Hoppá! A legjobb dolog, amit ekkor tehetsz, hogy hajlékonylemezről vagy CD-ROM-ról indítasz, és készítesz egy másik indítólemezt (amit a " make zdisk " paranccsal is megtehetsz). Tudnod kell, hol van a gyökér ( / ) fájlrendszered és milyen típusú (tehát például ext2, minix). Az alábbi példában azt is tudnod kell, milyen fájlrendszeren van a /usr/src/linux forrásfád, ennek típusát, és normál esetben hova csatolódik fel.

A következő példában a / a /dev/hda1 , és a fájlrendszer, ami tartalmazza a /usr/src/linux könyvtárat, a /dev/hda3 , normál esetben a /usr alá van felcsatolva. Mindkettő second extended (ext2) fájlrendszer. A működő rendszermag helye a /usr/src/linux/arch/i386/boot könyvtár, és bzImage a neve.

Az ötlet az, hogy ha van egy működő bzImage , akkor azt használhatod egy új hajlékonylemez készítéséhez. Egy másik lehetőséget, ami vagy jobban működik, vagy nem (attól az egyedi módszertől függ, amivel szétbarmoltad a rendszered) beszélünk meg a példa után.

Először indíts egy boot/root lemezpárosról vagy mentőlemezről, és csatold fel a működő rendszermagot tartalmazó fájlrendszert:

mkdir /mnt mount -t ext2 /dev/hda3 /mnt

Ha az mkdir azt írja ki, hogy a könyvtár már létezik, ne törődj vele. Most a cd paranccsal lépj be arra a helyre, ahol a működő rendszermag van. Figyeld meg, hogy /mnt + /usr/src/linux/arch/i386/boot - /usr = /mnt/src/linux/arch/i386/boot. Helyezz egy formázott lemezt az "A" meghajtóba (ne a boot vagy root lemezed!), másold ki a fájlt a lemezre, és állítsd be a gyökér fájlrendszeredhez:

cd /mnt/src/linux/arch/i386/boot dd if=bzImage of=/dev/fd0 rdev /dev/fd0 /dev/hda1

A cd paranccsal lépj be a / könyvtárba és válaszd le a normál /usr fájlrendszert:

cd / umount /mnt

Most már képesnek kell lenned normál módon újraindítani a rendszert erről a hajlékonylemezről. Ne felejtsd el futtatni a lilo-t (vagy bármi volt, amit elrontottál) az újraindítás után!

Amint fentebb említettük, van egy másik általános lehetőség. Ha véletlenül van egy működő rendszermag a / könyvtárban ( /vmlinuz például), használhatod azt is a indítólemezhez. Feltéve, hogy teljesül az összes fenti feltétel, és a rendszermagod a /vmlinuz , csak ezeket a változásokat tedd meg a fenti példához képest: változtasd meg a /dev/hda3 -at /dev/hda1 -re (a / fájlrendszerre), az /mnt/src/linux -ot a /mnt -re, és a if=bzImage -et if=vmlinuz -ra. A jegyzet arról, hogyan származtatjuk a /mnt/src/linux -ot, figyelmen kívül hagyható.

A LILO használata nagy meghajtókkal (több mint 1024 cilinderrel) problámákat okozhat. Olvasd a LILO mini-HOWTO (LILO mini HOGYAN) , vagy egyéb dokumetációt ennek a kivédéséről.

19.17. Azt írja ki: "warning: bdflush not running"

Ez komoly probléma lehet. A rendszermag v1.0-ás verziójától kezdve (1994. ápr. 20-körül), az " update " nevű programot, ami rendszeresen üríti a fájlrendszer puffereit, fejlesztették/kicserélték. Szerezd meg a " bdflush " forrását (ott találod, ahol a rendszermag forrását), és telepítsd fel (valószínűleg a régi rendszermaggal futtatod a rendszert, amíg ezt teszed.) Ez önmagát " update " néven telepíti, és miután újraindítottad a rendszert, az új rendszermagnak már nem szabad panaszkodnia.

19.18. Nem tudom működésre bírni az IDE/ATAPI CD-ROM-ot

Különös módon sokan nem tudják működésre bírni az ATAPI meghajtóikat, valószínűleg mert több dolog sem stimmel.

Ha a CD-ROM az egyetlen eszköz egy bizonyos IDE csatolón, akkor "master"-ként és nem "slave"-ként kell beállítani. Meglepő, de ez a legáltalánosabb hiba.

A Creative Labs (elsőként) IDE csatolót rakott a hangkártyáira. Ez azonban ahhoz az érdekes problémához vezetett, hogy míg néhányan csak egy csatolóval rendelkeztek, sokan viszont kettővel, beépítve az alaplapon (általában a 15-ös IRQ-n), így egy általános megoldás lett a SoundBlaster csatolóját a harmadik IDE portnak venni (IRQ11, legalábbis így mondták).

Ez a régi, 1.3-as és az alatti Linux-verzióknál gondot okozott. Ezekben a verziókban a Linux nem támogatta a harmadik IDE csatolót. Ennek megkerülésére kevés lehetőség van.

Ha már van egy második IDE port, van esély rá, hogy nem használod, vagy nincs még rajta két eszköz. Vedd le az ATAPI meghajtót a hangkártyáról és rakd a második csatolóra. Ezek után le tudod tiltani a hangkártya csatolóját, ami egyébként egy IRQ-t is megspórol.

Ha nincs második csatolód, jumperrel állítsd be a hangkártya csatolóját (ne a kártya hang-részét) az IRQ15-re, a második csatolóra. Ennek működni kell.

19.19. Furcsa dolgokat jelez elavult útválasztási kérésekről (routing requests)

Szerezd be a route program újabb verzióját és bármely egyéb programét is, ami útválasztási információkat kezel. Az /usr/include/linux/route.h (ami igazából egy fájl a /usr/src/linux könyvtárban) megváltozott.

19.20. "Not a compressed kernel Image file" (nem tömörített rendszermag)

Ne használd betöltőfájlként a vmlinux fájlt, ami a /usr/src/linux könyvtárban van, a [..]/arch/i386/boot/bzImage a megfelelő.

19.21. Problémák a konzolos terminállal, miután 1.3.x-re frissítettünk

Változtasd meg a dumb szót linux -ra a konzol termcap bejegyzésében, a /etc/termcap fájlban. Ezen kívül egy terminfo bejegyzést is létre kell hoznod.

19.22. Úgy néz ki, hogy nem fordíthatók le dolgok a rendszermag frissítése után

A Linux-rendszermag forrása tartalmaz számos ún. include fájlt (azok a dolgok, amik .h -val végződnek), amikre a standard /usr/include könyvtárban lévő fájlok is hivatkoznak. Általában a következő módon hivatkoznak rájuk (ahol a xyzzy.h valamilyen fájl a /usr/include/linux könyvtárban): #include <linux/xyzzy.h> Normál esetben van egy linux nevű link a /usr/include könyvtárban az include/linux könyvtárra, ami a forráson belül van ( /usr/src/linux/include/linux egy tipikus rendszeren). Ha ez a link nincs ott, vagy rossz helyre mutat, a legtöbb dolog egyáltalán nem fordítódik le. Ha úgy döntesz, hogy a rendszermag forrása túl sok helyet foglal és letörlöd, ez bizony probléma lehet. Egy másik dolog, ami rossz lehet, a fájlok tulajdonjogai; ha a root felhasználónak olyan fájlmaszkja van, ami nem engedi meg alapértelmezésben a többi felhasználónak, hogy lássa a fájljait, és a rendszermag forrását a p (preserve filemodes) opció nélkül csomagoltad ki, ezek a felhasználók nem tudják használni a C fordítót sem. Bár használhatod a chmod parancsot ennek kijavítására, valószínűleg egyszerűbb újra kicsomagolni az include fájlokat. Ezt ugyanúgy teheted meg, ahogy a teljes forrást az elején, csak egy kiegészítő argumentummal:

blah# tar zxvpf linux.x.y.z.tar.gz linux/include Figyelem: a " make config " újra létrehozza a /usr/src/linux linket, ha az nincs ott.

19.23. Korlátok kitolása

A következő néhány példa parancs hasznos lehet azoknak, akik kíváncsiak arra, hogyan kell megemelni néhány változtatható korlátot, amit a rendszermag ránk kényszerít:

echo 4096 > /proc/sys/kernel/file-max echo 12288 > /proc/sys/kernel/inode-max echo 300 400 500 > /proc/sys/vm/freepages

19.24. Hová küldjem a hibajelentést?

Részletesen a Gyors lépések - Rendszermag-fordítás fejezet Hová küldjem a hibajelentést? alfejezetében olvashatsz erről.